A günandromorf élőlények olyan állatok, amelyeknél a nemi meghatározáshoz fűződő részek tisztán elhatárolódnak egymástól. Brian Peer egy olyan kardinálismadarat észlelt, amelynél ezek a sajátosságok szintén megfigyelhetők voltak: a madár egyik fele vörös, a másik pedig világosszürke volt. A madár látványosan demonstrálja a hím és nőstény egyedek közti különbséget. A színes fele a hím: ez számukra előnyös, mert felkelti a nőstények figyelmét, akiknek viszont az élénkvörös szín azért lenne előnytelen, mert azt könnyen észreveszik a ragadozók.
A günandromorf madarat Peer néhány éve vette észre Rock Islanden; a szürke és a vörös oldal jól láthatóan, éles határvonallal elkülönült egymástól. A kardinális két télen át is feltűnt egy középiskolai biológiatanár etetőjénél; Peer és a tanár több alkalommal is megfigyelték a madarat, de sosem hallották a csicsergését. A két férfi megpróbálta madárhálóval elfogni az állatot, hogy a további vizsgálatokhoz vérmintát vehessenek tőle, és bár a környék összes madarát elfogták, a kétszínű kardinálist sohasem sikerült.
Legyeknél és pillangóknál már megfigyeltek hasonló jelenséget. A legyeknél a nemet az X kromoszómák és az autoszómák, vagyis a nemiségért nem felelős kromoszómák aránya határozza meg. A női egyedeknek két X kromoszómája van, tehát ez az arány náluk egy az egyhez; a hím egyedek esetében, mivel X és Y kromoszómájuk van, az arány kettő az egyhez. Az Y ebben az esetben nem tényező; ha egy hím elveszít egy Y kromoszómát, továbbra is hímként éli az életét, csupán a nemzőképességét veszíti el, mivel az Y kromoszóma hordozza az örökítőanyag termeléséért felelős géneket.
A günandromorf legyek esetében az X kromoszóma eltűnik egy sejtből, amikor a kezdeti stádiumban kettéosztódik a nőstény XX zigótájában. Az egyik gén így XX, a másik pedig X0 lesz, a légy pedig ennek hatására két, jól elkülöníthető félre osztódik. A günandromorf élőlények ettől függetlenül nem két félből állnak, az X kromoszómák a fejlődés bármely szakaszában eltűnhetnek a kromoszómaláncból. A madarak azonban a legyekkel ellentétben heterogematikusak, azaz más a nemi kromoszómájuk; a nőstényeknél ezt ZW-vel, a hímeknél pedig ZZ-vel jelölik. Azt nem sikerült tisztázni, hogy a szóban forgó kardinális kromoszómái közül melyik tűnt el, ahogy az sem világos, hogy ennek az eltűnése hogy befolyásolja az állat nemét.
A Live Science egyik szerzője egy korábbi kutatásra hivatkozott, ahol egy günandromorf csirkét vizsgáltak, de ennek az alapos vizsgálata sem hozott egyértelmű eredményt. Az általánosan elfogadott elmélet szerint a günandromorf madaraknál hiba lép fel a petesejt kialakulásánál, amely emiatt egy olyan kromoszómát hordoz, aminek a sperma által szállított kromoszómával kell egyesülnie. Ha ez a sejt nem jön létre, mielőtt a Z és a W kromoszómák kialakulhatnának, a sérült petesejt pedig két Z-hordozó hímivarsejt által termékenyül meg, az utód ZZ és ZW kromoszómákat hordozó sejtekkel fog megszületni. Ehhez azonban az szükséges, hogy egy petesejt két nemi kromoszómát is hordozzon egy helyett, és nem egy, hanem két hímivarsejt termékenyítse meg.