A szén nanocső olyan, szénből készült, üreges szál, aminek az átmérője csupán a méter milliárdod része (1 nanométer=10^-9 méter). Az anyagnak egészen különleges fizikai és kémiai tulajdonságai vannak, például százszor erősebb az acélnál, miközben a tömege csupán a hatoda.

Alkalmazási lehetőségeit széles körben kutatják, vizsgálják például, hogy miként viselkedik a fénnyel kapcsolatba kerülve. Így került sor a hologramoknál való alkalmazásukra is. A hologramok olyan különleges kétdimenziós felvételek, amelyek háromdimenziósnak látszanak, amikor fény esik rájuk. A hologramot alkotó pixelek a rájuk eső fényt úgy verik vissza, hogy annak hullámai kölcsönhatásba lépnek egymással, és mélységgel bíró képet hoznak létre. Minél kisebbek a hologramot alkotó pixelek, annál jobb lesz a hologram felbontása, és annál több szögből lesz látható a kép.

"A pixelek mérete az egyik kulcsfontosságú behatároló jellemzője a legmodernebb holografikus kivetítőrendszereknek" – magyarázta Haider Butt, a tanulmány szerzője.

A cambridge-i kutatók most minden eddiginél kisebb pixeleket, szén nanocsöveket használtak hologram létrehozására. A többszörös falú (cső a csőben típusú) szén nanocsövek átmérője átlagosan 140 nanométer volt, ami hétszázszor vékonyabb az emberi hajszálnál. A csöveket szilícium felületre növesztették úgy, mintha oszlopok állnának egymás mellett, teljes magasságuk körülbelül 1500 nanométer (másfél mikrométer) lett. A növesztést úgy tervezték meg, hogy a nanocsövek a CAMBRIDGE szó holografikus képét hozták létre.

Ezek a holografikus kijelzők és pixeljeik nagyon érzékenyek az anyag tulajdonságaiban és a bejövő fényben beálló változásokra, ezért felhasználásukkal igen érzékeny holografikus szenzorok fejleszthetők ki, amelyek képesek érzékelni a távolságot, mozgást, dőlésszöget vagy a biológiai anyag sűrűségét, valamint a rájuk eső fény tulajdonságait.