A feltételezések szerint évmilliárdokkal ezelőtt a Marson meleg, csapadékos éghajlat uralkodott, amerikai és francia kutatók legújabb tanulmányukban viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a vörös bolygó már fiatal korában is zord, barátságtalan hely volt, ahol gyakoriak voltak a vulkánkitörések. A tanulmányt a Nature Geoscience legújabb számában közölték.

A vörös bolygón észlelt agyagásványok alapján a kutatók korábban arra a következtetésre jutottak, hogy azok 3,7 milliárd évvel ezelőtti képződésében a Marson lévő folyékony víz játszott szerepet. Ez viszont azt jelentette, hogy a korai Mars meleg, csapadékos hely volt, amely akár bizonyos életformáknak is biztosította a létfeltételeket – írja a PhysOrg tudományos hírportál.

Francia és amerikai kutatók Alain Meunier-vel, a Poitiers-i Egyetem tudósával az élen agyagásványokat vizsgáltak a Francia Polinéziához tartozó Mururoa-atollon. Ezek hasonlatosak a marsiakhoz, és a jelek szerint magmás kőzetek földpátjainak bomlása során keletkeztek. Hasonló folyamatok játszódtak le a Föld más vidékein is, például a Paraná-folyó medencéjében, Brazíliában.

„A kristályosodáshoz vízre van szüksége az agyagnak, de nem feltétlenül folyékony vízre. Ez azt jelenti, hogy akár közvetlenül magmából is kristályosodhatott” – hangsúlyozta Alain Meunier, hozzátéve: ily módon az agyagkristályok nem feltétlenül jelentik azt, hogy a Marson valaha is lehetett élet.