Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) tájékoztatója szerint Magyarországon évek óta feltűnik a szerbiai halálesetek miatt nagy médiafigyelmet kapó nyugat-nílusi vírus. Különböző humán- és állategészségügyi kutatások már az 1960-as évek vége óta kimutatták a vírust. 2003 óta évente 4-5 megbetegedésről tudunk, főként a Nagyalföld területén. Egy 1999-ben elvégzett vizsgálat szerint 5300 egészséges személy 0,56 százaléka már korábban átesett a fertőzésen.

Az elmúlt időszakban 2008 és 2010 adatai emelkednek ki. 2008-ban tizenkilenc, 2010-ben húsz esetben mutatták ki a vírust idegrendszeri gyulladásos megbetegedésekben, amelyek az országnak szinte egész területét érintették. 2009-ben az átlagnak megfelelő négy megbetegedést jegyeztek fel. Halálesetekről egyik évben sem érkezett jelentés. A betegség előfordulását elsősorban a csapadékmennyiség és a hőmérséklet befolyásolja, amelyek segítik vagy hátráltatják a szúnyogok szaporodását. Az idei száraz nyári időjárás ennek nem kedvezett.

Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal közlése szerint az OEK Vírusdiagnosztikai Laboratóriumában idén eddig Csongrád és Hajdú-Bihar megyében igazolták a betegség előfordulását. Az egymástól elszigetelt megbetegedések augusztus második felében jelentkeztek. Mivel a betegségnek tüneti kezelése nincs, ezért csak a diagnózis felállításában segít a klinikusnak, hogy szezonja van-e a betegségnek, illetve az, hogy hol, és mikor fordultak elő korábbi esetek a szezonális időszakban. A nyugat-nílusi vírus előfordulására augusztustól októberig lehet számítani.

A nyugat-nílusi láz zoonotikus, vagyis emberről állatra terjedő betegség, amely ellen védőoltás nincs. A 2-14 napos lappangási idejű betegség terjesztéséért felelős vírus gazdái a madarak, a költöző egyedek segítségével a kórokozó nagy távolságokra is eljut. A vírus szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó.

A fertőzöttek körülbelül 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében kialakuló megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések), magától gyógyul. A fertőzötteknek csupán egy százalékában alakul ki súlyos idegrendszeri érintettség, és ez is elsősorban az idős illetve eleve legyengült immunrendszerrel élők esetében jelent halálos veszélyt.