A természetben előforduló legfényesebb gyümölcs a Pollia condensata termése, amely kék színét nem pigmentekből nyeri, hanem a szerkezete miatt látjuk színesnek.

A legtöbb színt körülöttünk pigmenteknek köszönhetően látjuk, csak néhány élőlény használ szerkezeti színképzést. Ilyen például a páva és a Pollia condensata. A gyümölcssejteket cellulóz tartalmú sejtfal veszi körül, a Pollia condensata sejtfala azonban cellulózrétegekből áll. Ezek olyan szerkezetet alkotnak, amely szelektíven veri vissza a fényt, így jön létre a növényre jellemző különleges kék szín.

Kutatók azt is felfedezték, hogy minden sejt külön képezi a színeket. A sejtfalak rétegeinek a vastagsága határozza meg, hogy a visszavert fény hullámhosszát. Így a vékonyabb rétegek adják a kék színt, míg a vastagabbak a pirosat és a zöldet.

A Pollia gyümölcse nem tápláló, a madarakat azonban lenyűgözi az élénk szín, és a gyümölcsökat a fészkeik díszítésére használják, valószínűleg azért, hogy lenyűgözzék párjukat. A szokatlan színképzésnek tehát fontos szerepe lehet abban, hogy a Pollia magjai szélesebb körben elterjedjenek.

A gyümölcs különlegessége, hogy a színe nem halványul. Kutatók találtak néhány példányt egy 19. századi gyűjteményben, és a Pollia gyümölcse ugyanolyan fényesen kék, mintha ma nőtt volna.