Francia szakértők megállapították, hogy miután két afrikai faluban szúnyoghálókat szereltek föl a malária elleni küzdelem jegyében, a helyi szúnyogok megváltoztatták csípési szokásaikat. A rovarirtóval kezelt ágyvédő hálókat az egyik legfontosabb fegyvernek tartják a malária elleni globális harcban.

A Journal of Infectious Diseases című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a francia kutatók a szúnyogok viselkedését vizsgálták két afrikai faluban, ahol valamennyi háztartást ellátták a védőfelszereléssel. A kutatók megállapították, hogy a szúnyogok a hálók felszerelése után megváltoztatták azt az időszakot, amikor a legagresszívabban támadnak: a korábbi hajnali 2 és 3 óra közötti kezdést három órával későbbre, körülbelül hajnali 5 órára tették át.

Az egyik faluban a házon belüli és azon kívüli csípések aránya is megváltozott, és a kültéri csípések száma is megszaporodott. Ez utóbbiak aránya 45 százalék volt a hálók felszerelése előtt, egy évvel felszerelésük után viszont 68 százalék lett, és három év elteltével is elérte a 61 százalékot. A megállapítás Vincent Corbel, a montpellier-i fejlesztési kutatóintézet munkatársa szerint azért is aggasztó, mert a falusiak általában virradat előtt kelnek, hogy a földeken dolgozzanak, ahol nem védi őket a szúnyogháló.

A szúnyogok által közvetített betegségben évente több mint 650 ezer ember hal meg világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2010-ben világszerte 216 millió ember fertőződött meg maláriával. A kór főként Afrikában pusztít, ahol minden percben meghal egy gyerek maláriában. A malária parazitája az egyik emberről a másikra az Anopheles szúnyogfajok nőstényének közvetítésével jut át a fertőzött vérrel. A paraziták a májban maradnak néhány hétig, majd a véráramba jutnak, ahol megfertőzik a vörösvértesteket és tovább szaporodnak.