A marsi kőzet első vizsgálatát végezte el a Curiosity Mars-járó, majd az eddigi leghosszabb útjának vágott neki. Az elmúlt néhány napot egy fura, 25 centiméter magas, piramis alakú képződmény vizsgálatával töltötte, amelyet Jake Matijevic-sziklának kereszteltek el, és tesztelte a 2,1 méteres robotkarjának műszereit. A képződmény nevét a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory mérnöke után, az augusztus 20-án elhunyt Jake Matijevic tiszteletére kapta, aki az előző három Mars-járó kifejlesztésében is részt vett.

A Curiosity kipróbálta az összetétel-elemzésére szolgáló alfarészecske- és röntgenspektrométert (APXS), valamint a nagyítós fényképező berendezést (Mars Hand Lens Imager, MAHLI). Megvizsgálta a sziklaképződményt a lézeres kémiai távérzékelő- és mikrofényképezővel, amely az elpárolgó részecskékből olvassa ki a kémiai összetételt. Az eredmények összevetése segíti a két berendezés keresztkalibrálását is.

A vizsgálatok végeztével a Curiosity hétfőn egy 42 méteres útszakasz megtételére, a leszállása óta a leghosszabb napi útra vállalkozott. A Mars-járó jelenleg az úgynevezett Glenerg-pont felé tart, amely körülbelül 400 méterre van a landolás helyétől, hétfői elindulása előtt a rover körülbelül az út felét tette meg. A Glenerg-pontnál, ahol három különféle anyagféleség találkozik, végzi el az első fúrásokat és mintavételeket a Curiosity, amelynek a Gale-kráterben magasodó öt kilométeres, réteges szerkezetű Aeolis-hegy a végső úticélja.

A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.