A chicagói orvosi múzeumnak sikerült beszkennelnie és digitalizálnia csaknem 350 felbecsülhetetlen értékű metszetet, amelyet 1955-ben bekövetkezett halála után Einstein agyából készítettek. Az alkalmazás segítségével a kutatók és hallgatók úgy pillanthatnak bele a Nobel-díjas tudós agyába, mintha mikroszkópon keresztül tennék ezt.

Einstein halála után Thomas Harvey patológus végezte el a boncolást, eközben eltávolította a tudós agyát abban a reményben, hogy a jövő kutatói felfedezhetik a zsenije hátterében álló titkot. Harvey kutatóknak is adott a mintákról és részt vett egy 1999-es tanulmányban, amelyet a The Lancet című orvosi folyóiratban ismertettek. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy Einstein agyának egyik területe – a fali lebeny – 15 százalékkal nagyobb volt a szokásosnál. A fali lebeny a matematika, a nyelv és a térbeli kapcsolatok megértésében játszik fontos szerepet.

Az új iPad-alkalmazás lehetővé teheti a kutatóknak, hogy az eddiginél is mélyebbre ássanak olyan agyterületek felkutatásával, ahol a neuronok sűrűbben kapcsolódnak egymáshoz a szokásosnál – magyarázta Phillip Epstein idegtudós, a múzeum szakértője.

Mivel az agyszöveteket a modern képalkotó technológiák megjelenése előtt konzerválták, gondot okozhat a kutatóknak, hogy kitalálják az egyes szeletek pontos származási helyét Einstein agyán belül. Bár az új alkalmazás az agy főbb régiói szerint rendszerezi a metszeteket, nem egy anatómiai modell precizitásával helyezi el őket a térképen.