Minikonferenciát szervezett az idei, több szempontból is extrém nyárról a Klímabarát Települések Szövetsége. A tanácskozáson a jelenlegi helyzet, az idei rekordok ismertetése mellett elhangzott: a magyar klímamodellek eredményei alapján 2012 és 2050 között egyértelműen emelkedik majd az átlaghőmérséklet (főleg az őszi és a nyári), hatvan év múlva pedig akár az év közel ötven napját uralhatja hőhullám, amikor a napi átlaghőmérséklet 25 fok feletti.
Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az elmúlt nyár mérési adatait mutatta be a jelenlévőknek. Az idei nyár rendkívül szélsőséges volt, a szakemberek mérései szerint a 2012-es év 1901 óta a második legmelegebb volt, csak a 2003-as nyár előzi meg. A korábbi adatok alapján 2012-ben – februárt leszámítva, amely viszont kiugróan hideg volt – az összes hónap melegebb volt az 1971 óta számolt átlagnál.
Mindenki saját bőrén tapasztalhatta, hogy a hőmérséklet egész nyáron tartósan magas volt. A május eleji hőség után még három hőhullám következett. A szakemberek hőhullámnak nevezik azt az időszakot, amikor a napi átlaghőmérséklet nem csökken 25 Celsius-fok alá, ekkor rendelik el az elsőfokú hőségriadót is, míg a harmadfokú hőségriadót akkor, amikor legalább három napig 27 fok feletti az átlaghőmérséklet. A budapesti mérések alapján összesítve több, mint három hétig (27 nap) kellett kibírnunk ilyen magas hőmérsékletet – beszédes, hogy a korábbi rekord 11 ilyen nap volt.
Szintén nagyon sok trópusi éjszakát kellett kibírnunk: ilyenkor a napi minimumhőmérséklet is 20 Celsius-fok feletti. Az ilyen napok száma a nyolcvanas évektől ugrott meg. A hőmérsékletek havi lebontásban is elképesztők: 112 mért adatból idén volt a 101-ik leghidegebb február, az ötödik legmelegebb június, a második legmelegebb július és a negyedik legmelegebb augusztus. A nyár legmelegebb napja 40,4 Celsius-fokos volt, az adatot pedig Baján regisztrálták, augusztus 24-én.
Nem véletlenül éreztük sokan úgy, mintha idén ideköltözött volna Afrika: 2012-ben összesen 73 nyári nap (25 Celsius-fok feletti maximum) volt, míg korábban átlagosan 55. Úgynevezett hőségnapból (30 Celsius-fok felett) 42 volt, míg korábban 18, a legdurvább pedig, hogy idén 12 forró napot (35 fok feletti maximummal) regisztráltak, míg korábban átlagosan csupán egyet-kettőt.
Országosan jóval kevesebb csapadék hullott a megszokottnál, március rendkívül száraz volt, a helyzetet pedig súlyosbította, hogy idén az augusztusi csapadék is elmaradt. A Vizafogónál elhelyezett mérőműszer egész nyáron 0 milliméter csapadékot regisztrált, azaz a területen egy csepp eső sem esett.
Az időjárás szélsőségességére jellemző, hogy míg 2010-ben rekordmennyiségű csapadékot mértek, addig 2011-ben szárazsági rekord következett, és előreláthatólag 2012 is rekordot dönt majd. Összességében a hetvenes évektől figyelhető meg ilyen szintű kilengés. Csapadék szempontjából egyébként Magyarország érdekes helyen fekszik: nagyjából felettünk húzódik a északi-déli választóvonal: északon az elmúlt években folyamatosan nő a csapadék mennyisége, míg délen csökken – mi pedig egy szélsőségekkel teli ingadozást élünk meg.
Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke kedden, egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2011-ben országosan alig több, mint 400 milliméter csapadék hullott, amely a sokéves átlag kétharmada. 1901 óta a 2012-es volt a legszárazabb év. A legkevesebb esőt, 181,5 millimétert Zics közelében mérték. A 2011 január-augusztusi időszakban a normál esőmennyiség hetvennyolc százaléka hullott le, 2012 január-augusztusi időszakában pedig hetvenkét százaléka. Dunkel szerint a jelenség hátterében a Szahara felől az Atlanti-óceán szokatlanul mélyen benyúló magasnyomású anticiklonrendszer áll. A helyzetre tekintettel a Meteorológiai Világszervezet rendkívüli kongresszust tart majd a kérdésről október 29-31. között.
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési minisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerint idén nem volt normális tavasz, és normális ősz sem ígérkezik, ezért a vízgazdálkodásban új koncepcióra van szükség. Az államtitkár szerint a felszíni vizeket eddig elvezették, ezentúl pedig meg kell tartani őket. Ehhez 150 kisebb és 8-10 záportározót építenének. Az eddigi önkénteseket alkalmazó vízügyi társulások helyett pedig egy harmincfős, államilag szabályozott öntöző hatóságot, úgynevezett öntözési hivatalt hoznának létre minden járásban, ez a számítások szerint 1, 5 milliárdba kerülne.
A kormány 2013 januárjától új meteorológiai törvényt is bevezetne: mivel a magánmeteorológiai-szolgáltatások jelentek meg a piacon, ráadásul az infrastruktúra drágább lett, a vészjelzés kérdései pedig homályosak, a jogokat és kötelességeket meg kell fogalmazni.
A Napból érkező elektromágneses sugárzás mennyiségének pontos ismerete a földi atmoszféra működésének vizsgálata szempontjából alapvető fontosságú. A légköri energetikában a látható és az infravörös tartománynak van kiemelt szerepe, ugyanakkor a jóval kisebb mennyiségben beérkező (200 és 380 nm közötti) UV (Ultraviolet Radiation) tartomány a bioszférára gyakorolt hatása miatt kulcsfontosságú. Az UV-sugaraknak rengeteg élettani hatása van, bőrrákot, a bőr idő előtti öregedését, szürkehályogot, szemrákot, hóvakságot okozhatnak, valamint gyengítik az immunrendszert.
Tóth Zoltán, az OMSZ Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztályának munkatársa ismertette az idei adatokat. Mérik a Földet érő, úgynevezett globálsugárzást, amely a látható fény plusz a közeli infravörös tartomány, valamint a 1995 óta UV-sugárzást is. A légkörben legnagyobb mennyiségben mérhető látható tartomány, illetőleg a káros UV-sugárzás tekintetében 2012 nyara, sőt az év eddig eltelt része is, a beérkező sugárzást figyelembe véve több szempontból rekordot döntött. Extrémnek az számít, ha legalább egy mérőhelyen (országosan 30 ilyen van) magasabbat mérnek a 7,1-es értéknél. 2012-ben 43 ilyen nap volt. (A lenti táblázat az UV-sugárzás tartományait mutatja.)
| UV index | UV sugárzási szint | Huzamosabb ideig szabadban tartózkodók védekezése | Javasolt napozási (bőrleégési) idő 11 és 15 óra között |
| 8,0 felett | extrém | 11 és 15 óra között keressük az árnyékot, könnyű, kevés testrészt fedetlenül hagyó ruha, széles karimájú kalap viselése, napernyő használata indokolt. Alkalmazzunk fényvédő krémet! |
15 percnél kevesebb |
| 7,0 - 7,9 | nagyon erős | Széles karimájú kalap, napszemüveg, napernyő, a fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt. Kerüljük a déli napsütésben az árnyékmentes helyen való tartózkodást! | kb. 15-20 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető |
| 5,0 - 6,9 | erős | Széles karimájú kalap, napszemüveg, érzékenyebbeknek napernyő, fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt! | kb. 20-30 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető |
| 3,0 - 4,9 | mérsékelt | Széles karimájú kalap, napszemüveg mindenkinek indokolt! | kb. 30-45 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető |
| 0,1 - 2,9 | gyenge | Különlegesen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedés nem szükséges. | 60 percnél kevesebb, 2-es UV index felett |
Idén nyáron mért legmagasabb UV-érték 8,9 volt, ezt Kékestetőn mérték, ugyanott, ahol az abszolút rekordot, 9,4-et még a kilencvenes években. Hasonlóan kiugró értéket még 2007-ben mértek. Összességében pedig, ugyanúgy, ahogy a hőmérséklet esetében, az UV-sugárzásnál is növekedés figyelhető meg.
Érdekes jelenség, hogy az UV sugárzás az utóbbi másfél évtizedben a növekvő ózontartalom mellett is növekedést mutat, nemcsak hazánkban, hanem világszerte. Ez azért furcsa, az ózonréteg elnyeli a biológiailag aktív UV-sugárzás nagy részét is, emiatt a sugárzásnak csökkennie kellene. Valószínűleg azért nem történik ez, mert egyre több a derült nap, ráadásul a kicsit felhős napok is többszörözik az UV sugárzást.
A megnövekedett sugárzás káros az emberi szervezetre: egyre több a beteg a szemészeteken (UV-A), a bőrgyógyászatokon és az onkológiákon (UV-B). Ráadásul a növekedés a teljes élővilágra hat: például befolyásolja a kukoricák ivarérettségét, ezáltal csökkenti a termést, de hat a rovarrepülésekre is.
Magyarországon VAHAVA együttműködés keretében 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia és az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megalkotta a 2008-tól 2025-ig szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). Ennek egyik alapja az adatgyűjtés, modellezés.
A témával foglalkozó Szabó Péter szerint az OMSZ-nél két különböző elméleti modellel dolgoznak, az Aladinnal és a Remóval. Azért kellett saját rendszereket kidolgozni, mert a globális modellek túl nagy léptékűek, egy világméretű klímamodellben Magyarország területe mindössze négy rácspont, amely túl kicsi ahhoz, hogy valós adatokkal szolgáljon hazánkra nézve.
A magyar klímamodellek eredményei alapján 2012 és 2050 között egyértelműen emelkedik majd az átlaghőmérséklet (főleg az őszi és a nyári), 2071-re pedig a hőhullámos napok száma is nagyon magas lesz, elérheti a 39-49 közötti tartományt. .A harmadfokú hőségriadók száma is a jelenlegi 2-9 napról 12-26 napra nőhet.
A nyári csapadékmennyiség a század végére szintén jelentősen, a mostanihoz képest akár 26 százalékkal csökken, ellenben a csapadék intenzitásának növekedése nem nyáron, hanem főleg ősszel valószínű. Összességében elmondható, hogy a klímaváltozás térségünkben nem csak a melegedésről, hanem az egyre szélsőségesebben meleg és extrémebb csapadékeloszlású éghajlatról is szól.
Antal Z. László, az MTA TK Szociológiai Intézetének szociológusa társadalmi kérdésekkel keretezte a a meteorológusok előadásait. A szakember szerint a klímaváltozás olyan probléma, amelynek megoldásához több tudományág együttműködésére van szükség. A meteorológusok hiába figyelmeztetnek már évtizedek óta: a cselekvést akadályozzák társadalmi, gazdasági és politikai tényezők.
A jelenlegi konferencia több részt vevője is jelen volt a riói klímacsúcson, ahonnan általános csalódottsággal tértek haza: megtapasztalhatták, hogy a tudományos tények önmagukban nem elegendőek a változáshoz, a politikusok önmaguktól nem fognak lépni. Antal szerint az emberek tájékoztatása még mindig nem túl hatékony, a kormányok pedig tehetetlenek. A megoldás a helyi szintű lépésekben lehet. Ennek némileg ellentmond, hogy az ózonproblémát például elég magas szinten, egy ENSZ-egyezménnyel sikerült rendezni.