Nem lesz több félkarú rabló a kocsmákban és játéktermekben, mert a parlament kedden elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében csak az állami koncesszióban működő kaszinók működtethetnek pénznyerő gépeket. A törvényjavaslat egyik célja az volt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket.

A nyerőgépek felhasználói azonban nemcsak anyagilag lehetnek hátrányos helyzetben. A kóros játékszenvedély ugyanolyan komoly betegség, mint a nikotin- és alkoholfüggőség. Mi történik majd a játékosokkal, ha elveszik szenvedélyük tárgyát? „Megpróbálnak másfajta szerencsejátékot játszani, vagy keresnek valami pótszert” – monda lapunknak Funk Sándor, a Nyírő Gyula kórház addiktológus főorvosa.

A szakember szerint a játékszenvedély nehezen kezelhető, mert aki ebben szenved, nem érzi magát betegnek. A drogosoknak és az alkoholistáknak testi tüneteik vannak, a megvonást és a túladagolást egyaránt érzékelik, kialakul bennük egy krónikus betegségnek tekinthető állapot.

A szerencsejátékos betegekre ez nem jellemző, és ők akkor fordulnak orvoshoz, ha valamilyen krízis, megoldhatatlan probléma alakul ki – mondta az addiktológus. Ha nem tud játszani a szenvedélyes függő, akkor mentális tünetek jelenhetnek meg nála, ami lehet apátia, de akár őrjöngés, ámokfutás és pánik is.

Nem tudunk arról, hogy a kormány a törvény kapcsán foglalkozna a szenvedélybeteg játékosokat érintő egészségügyi problémával. Funk Sándor szerint a játékosok nehezen találnak majd alternatívákat: a félkarú rablónak más a célközönsége, mint az illegális fogadásoknak, és aki eddig egy vidéki kocsmában játszotta el a pénzét, nem fog szmokingot felvenni, hogy beengedjék egy legális kaszinóba. Arról nem is beszélve, hogy csak három ilyen kaszinó van országszerte.

„Marad az, hogy a játékra szánt pénzt is alkoholra fordítják, ami a kocsmában könnyen elérhető” – mondta Funk Sándor. – „Ennek súlyos következményei lesznek, mert Magyarországon már nem lehet tovább növelni az alkoholfogyasztás mértékét.”