Elkészült az első teljes háromdimenziós modell Stonehenge-ről. A kutatók 4500 éves szerszámnyomokat találtak az építményen, valamint egy ezer évvel későbbi fejszenyomot, és az újabb korok látogatóinak a nyomait. A módszer sok olyan apró részletre derített fényt, amely szabad szemmel nem látható. A kutatás eredményeit a hamarosan elkészülő új látogatói központban lehet majd megnézni.

A kutatás megerősíti azt a feltevést, hogy a Stonehenge-nek köze van a nyári és téli napfordulókhoz. A legnagyobb köveknél világosan látszanak a megmunkálás nyomai, készítőik több száz órát töltöttek megformálásukkal. A kövek helyét is kínos gondossággal választották meg, hogy jól lássák az észak-keletről érkezők; főként téli napnyugtakor szép a látvány. Ezen kívül a kövek helyzetét is gondosan állapították meg, hogy egyenes és szabályos legyen a forma, valamint a faragásnál is ügyeltek arra, hogy mely részeken látszódjon a kövek belsejének világosabb színe.

Clive Ruggles, a Leicester Egyetem professzora szerint Stonehenge az egyik legkorábbi építmény, amely a téli és nyári napfordulókhoz kapcsolódva épült. Most azt is láthatjuk, milyen gondossággal építették, hogy erőteljes legyen a hatása. Az építmény évente két alkalommal különösen látványos: a nyári napforduló felkelő és a téli napforduló lenyugvó napjánál.

Néhány karcolást, vonalat eddig is ismertek, de meglepő volt, hogy szerszámnyomokat is találtak a 3D szkennerrel. Susan Greaney történész, Stonehenge-szakértő szerint ezek közül néhány jól látható, régóta ismert. A meglepő az volt, hogy valamennyi kövön, ami a környéken fekszik, látható a megmunkálás nyoma. Még az is kimutatható, hogy különböző csoportok dolgoztak a kövek különböző részein.

A Stonehenge építése után más népek költöztek a környékre, ezek is hagytak nyomokat a köveken, fejszékkel véstek bele jeleket. Ezek egy részét szabad szemmel is látni, néhányat azonban csak most fedeztek fel a szkenneléssel. Ezek az emberek egyáltalán nem voltak tekintettel az építmény fontosságára.

A sokkal későbbi korok pusztítását is jól látni, a környék a 19. században lett turistalátványosság de akkoriban még nem vigyáztak rá, így sokan vittek haza emlékeket, törtek le darabokat a kövekről.