A Vénuszt vastag, főként szén-dioxidból álló atmoszférája és a felszínén uralkodó nagyon magas hőmérséklet miatt szokták a Föld pokoli ikertestvérének is nevezni. Egy új, az ESA Venus Express nevű űrszondájának öt évnyi megfigyelési anyagán alapuló analízis azonban némileg árnyalja ezt a képet. A kutatók azonosítottak egy rendkívül hideg, -175 °C-os réteget a légkörben, körülbelül 125 kilométer magasságban. A tartomány jóval hidegebb, mint a Föld atmoszférájának bármely rétege, holott a Vénusz sokkal közelebb kering a Naphoz, mint a Föld.
A kutatók a Vénusz légkörén áthaladó napfény spektroszkópiai elemzésével a szén-dioxid koncentrációjának magasság szerinti eloszlását vizsgálták a terminátor, vagyis a nappali és az éjszakai oldalt elválasztó ív mentén. A koncentrációértékek és a légköri nyomásadatok ismeretében kiszámították az adott magasságban a hőmérsékletet, és megkapták annak magasság szerinti lefutását. Így fedezték fel a szokatlanul hideg réteget.
Mivel a hideg réteg hőmérséklete jóval a szén-monoxid fagyáspontja alatt van, a vizsgálat vezetője, Arnaud Mahieux (Belgian Institute for Space Aeronomy) szerint a szén-dioxid hó vagy jég formájában lehet jelen benne. A szén-dioxid kristályokból álló felhőknek nagy fényvisszaverő képességgel kell rendelkezniük, amik valószínűleg a megszokottnál fényesebb visszaverődési foltokat eredményeznek. A Venus Express alkalmanként észlelt is nagyon fényes területeket a légkörben, Mahieux véleménye azonban az, hogy ezekkel óvatosan kell bánni, hiszen atmoszférikus zavarok is okozhatják őket.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a terminátornál a hideget két, viszonylag meleg réteg fogja közre. A forró nappali és a hideg éjszakai oldalon 120 kilométer magasságban a hőmérsékletprofil teljesen különböző, így a terminátornál egyfajta átmeneti állapot uralkodik, amelyben mindkét oldal hatásai érvényesülnek. Mahieux szerint egy adott magasságban az éjszakai oldalé lehet az erősebb, míg más magasságokban éppen a nappali oldal hatása dominál.
A terminátor mentén hasonló hőmérsékleti profilokat más Venus Express-megfigyelésekből is származtattak, beleértve a 2012 júniusában, a Vénusz-átvonulás során végzett mérések során nyert adatokat is. Bár a modellek előrejelezhetik a megfigyelt profilokat, további megerősítő elemzések is szükségesek, melyek figyelembe veszik egyéb, nagy magasságban jóval dominánsabb molekulák, például a szén-monoxid, a nitrogén és az oxigén szerepét is.
Håkan Svedhem, az Európai Űrügynökség kutatója szerint ugyan az eredmény nagyon friss és ezért a következményeinek megértésén még dolgozni kell, az már most látszik, hogy mindenképpen speciális jelenségről van szó, hiszen ehhez hasonlót sem a Föld, sem a Mars eltérő kémiai összetételű légkörében nem tapasztalhatunk a terminátor környékén.