Egy kutatócsoport megállapította, hogy nemcsak az emberek, hanem az állatok kommunikációja is zavarosabbá válik az alkohol hatására. A kutatók zebrapintyeket használtak a kísérlethez; megállapították, hogy a madarak csivitelése nemcsak zavarosabbá vált, de a fiatal korban rendszeresen adagolt alkohol még a csicsergés elsajátítását is komolyan befolyásolhatja. Christopher Olson, az Oregon Egészségügyi és Tudományegyetem kutatója elmondta, hogy a fiatal korban alkoholistává tett zebrapintyek számára komoly hátrányt jelent, ha nem tanulnak meg csivitelni, mivel a madarak az egyedi trillázásukkal csábítják magukhoz a társukat.
Olson és munkatársai épp a zebrapinty sajátos, jellegzetes hangja miatt kezdtek el azzal foglalkozni, hogy az állat hangját miként befolyásolhatja az alkohol. Először azt vizsgálták, hogy az állatok egyáltalán megisszák-e az alkoholt. Ezzel nem volt probléma: amikor hatszázalékos etanol-víz oldatot készítettek, a madarak néha annyit ittak belőle, hogy a véralkoholszintjük a 0,8 százalékot is meghaladta. Ez több annál, mint amennyit több amerikai államban engedélyeznek a sofőröknek.
A zebrapintyek mindig lelkesen csiviteltek, ha lerészegedtek. Az állatok hangját elemző szoftverekkel is megvizsgálták a kutatók, akik arra voltak kíváncsiak, hogy a csicsergésben mennyi az összefüggéstelen zaj. A kiértékelés során megállapították, hogy a részeg állatok hangja jóval gyakrabban volt zavaros, mint a józanoké.
A kutatók ezután azt elemezték, hogy az alkohol miként befolyásolja az állatok tanulási képességeit; ehhez 3 százalékos etanol-víz oldattal itatták a mindössze negyvennapos, az anyjuktól éppen elválasztott madarakat. Az oldatot 90 napig hagyták az állatok előtt, és folyamatosan figyelték a hangjukat. A különbség azonnal észrevehető volt: Olson elmondta, hogy a fiatal madarak csicsergése teljesen összefüggéstelen volt, a normális csivitelést csak a kalitka többi madarától, illetve az apjuktól leshették el.
Ofer Csernikovszkij, a New York Egyetem kutatója úgy véli, meglepő, hogy az alkohol már a serdülő madarak fejlődését is ilyen mértékben befolyásolta befolyásolta. Ofer szerint ez az első tanulmány, ami a kábítószerek viselkedési folyamatokra gyakorolt hatását elemezte; mint kifejtette, arra is kíváncsi lenne, hogy mi történik, ha az állatoktól megvonják az alkoholt.
A kutatók hipotézise az, hogy az alkohol elnyomja a fiatal madarak agyában a kreativitást, ugyanis az károsan befolyásolhatja a kognitív készségeket. Olson elmondta, hogy az alkohollal itatott fiatal pintyek felnőttkorukban már nem tudtak új dalokat tanulni, így a hatás hosszú távú lehet. A madarakat jelenleg is megfigyelés alatt tartják, hogy megállapítsák, alkoholfüggők lettek-e a pintyek, és a megvonás után visszatér-e az állatok tanulási képessége.