Régóta ismert, hogy a Föld és a napszél találkozásakor a bolygó közelében a Nap felőli oldalon a Föld magnetoszférája belapul, és emiatt megerősödik a mágneses tér. Még ezelőtt a nagy sebességű napszél – már igen távol a Földtől – a bolygóközi térben kezdi érezni az akadályt, így lelassul, és egy nagy sugarú, ívszerűen hajló lökéshullámfront alakul ki. Ezenkívül egy elő-lökéshullám is létrejön, amelyet a lökéshullámfront körüli turbulens, a plazma és a mágneses tér feltorlódása, valamint megzavart töltött részecskeáramlás jellemez. A jelenség az űrszondák mérőműszereivel kimutatható.

A Hold esetében az űrfizikusok nem is gondoltak arra, hogy létezhet egy ilyen külső, elő-lökéshullámfront. A NASA Lunar Prospector és ARTEMIS, a japán Kaguya, valamint a kínai Chang'e holdszondák méréseiből azonban kimutatták ezt a tartományt. A felfedezést a NASA Goddard Űrkutatási Központjának kutatója, William Farrell által vezetett kutatócsoport tette. A most felfedezett zóna tízezer kilométerre van a Hold felszínétől, és turbulens mágneses tér, valamint töltött részecskék, főleg elektronok és protonok mutathatók ki benne.

A kutatók számítógépes szimulációkkal próbálják meg megmagyarázni az űrszondák méréseit, vagyis azt próbálják kideríteni, hogy miért viselkedik a Hold a Földhöz hasonlóan mágneses égitestként, holott a Hold nagyon gyenge globális mágneses tere ezt nem indokolná. Eddig az derült ki, hogy – elsősorban a Nap ultraibolya sugárzásának hatására – a Hold felszínének anyagából elektronok szabadulnak ki. Ezek árama bonyolult mágneses teret hoz létre és a felszíntől akár több ezer kilométerre is kimutatható, ráadásul hatással van a Hold felé közeledő napszél mágneses terére és töltött részecskéire.

A kutatók azt is megállapították, hogy a Hold felszínének bizonyos részein előforduló fosszilis mágneses tér is kihat a napszélre. A Hold felszíne felett néhány méterre kialakult elektromos és mágneses terek hatása több ezer kilométerre is kimutatható a napszél sűrűségének, sebességének és mágneses terének megváltoztatásában. Ahhoz, hogy megértsük a bolygóközi plazmafizikai folyamatok részleteit, további mérések szükségesek.