Ezernyolcszáz jura kori teknős maradványait fedezték fel Kínában, Hszincsiang tartományban a Tübingeni Egyetem és a Berlini Természettudományi Múzeum paleontológusai. A leletről a Naturwissenschaften című német folyóiratban jelent meg tanulmány.

A német-kínai expedíció Oliver Wings paleontológus, a Berlini Természettudományi Múzeum vendégkutatója és Walter Joyce, a Tübingeni Egyetem teknősökre szakosodott őslénykutatója vezetésével 2007 óta többször végzett ásatásokat a lelőhelyen, ahol cápák, krokodilok, emlősök és dinoszauruszok fosszíliái kerültek napvilágra – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A kutatók 2008-ban találták az első teknősmaradványokat, majd a 2009-es és 2011-es ásatások során összesen 1800 jura kori fosszíliát találtak. „Egymásra halmozódott csontok, páncélok sokasága” – jellemezte a látványt Oliver Wings. Mint Walter Joyce rámutat, a leletanyag megduplázta a jura időszakból származó teknősfosszíliák számát.

A ma a világ legszárazabb helyének számító, kietlen sivatagos terület Hszincsiang-tartományban 160 millió évvel ezelőtt egészen más képet mutatott. Az akkor buja növényzetű területen folyók és tavak sokasága biztosította a gazdag állatvilág létfeltételeit. Ezt a paradicsomi helyet is azonban időnként szárazság sújtotta, és a teknősök az utolsó megmaradt nedves üregben gyülekeztek, esőre várva. Így cselekednek a jelenkori teknősök is Ausztráliában. A hszincsiangi teknősök számára az eső azonban már túl későn eredt el, java részük elpusztult, ráadásul a vízzel együtt érkező sárfolyam a még élő egyedeket is elsodorta, egy helyen egymásra halmozva maradványokat.

A kutatók rámutatnak, hogy a fosszíliák nagy száma lehetővé teszi a jura kori ázsiai teknősök statisztikai elemzését.