A Naprendszer bolygói 4,567 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el kialakulni a Napot övező por- és gázkorongból. Fiatal csillagok körül hasonló folyamatoknak lehetünk tanúi szerte a Tejútrendszerben, de a sajátunkról eddig úgy véltük, hogy a létrejötte körülbelül kétszer annyi ideig tartott, mint amennyivel a fiatal rendszereknél számolunk. A dán természettudományi múzeum csillag- és bolygókeletkezési központjának kutatói egy új elemzést készítettek, ami megcáfolja ezt a feltételezést. A Naprendszer tehát mégsem olyan különleges, ahogy azt hittük.

A kutatóknak urán- és ólomizotópok új és pontosabb módszerekkel történő vizsgálata alapján sikerült kétfajta, ugyanazon meteoritban azonosított anyagstruktúra keletkezési idejét behatárolni. Az egyik a kalciumban és alumíniumban gazdag zárványok (CAI, calcium-aluminium-rich inclusions), a másik pedig a kondrumok típusa. A bolygórendszerünk első hárommillió évét elemző vizsgálatok megerősítették, hogy a CAI-k egy nagyon rövid időszak alatt jöttek létre, és azt is kimutatták, hogy a kondrumok is ebben az időben alakultak ki, ellentétben az eddigi elképzelésekkel, melyek szerint csak a CAI-k után kétmillió évvel kezdtek el formálódni.

A kutatást vezető James Connely szerint az eddigieknél jobb kormeghatározások alapján nem csak a Naprendszer keletkezésének kronológiája, de a fejlődésével kapcsolatos elképzelések is pontosíthatók, az új kép pedig teljesen hasonlít arra, amit más kutatók a fiatal bolygórendszerek esetében felrajzolnak. A központ vezetője, Martin Bizzarro szerint a Naprendszer nem kivételes voltát jelző eredményeik alátámasztják azt a sejtést is, hogy a Földhöz hasonló bolygók sokkal gyakoribbak lehetnek az Univerzumban, mint azt korábban gondoltuk.