Az IQ tesztet a kulturális hatásoktól független felmérésnek tartják, ami a velünk született képességeinket illusztrálhatja. Ennek ellenére a fiatalabbak átlagos intelligenciahányadosa magasabb, mint a fél évszázaddal korábban születetteké. Egy tanulmány szerint ez nem azt jelenti, hogy okosabbak lettünk, csak fogékonyabbá váltunk az absztrakt gondolkodásra.
A politológus James Flynn évtizedeket töltött annak a rendszernek a kidolgozásával, ami megállapította, hogy az átlagos intelligenciahányados egy évtized alatt átlagosan három ponttal növekszik; a sajátos törvényszerűséget azóta Flynn-effektusnak nevezik. Azt azonban Flynn is cáfolja, hogy ez azt jelentené, az idő múlásával okosabbak leszünk; szerinte az IQ pontszám a velünk született, és nem a tanult képességeink mérésére alkalmas. Az IQ teszteket az oktatás fejlődésével párhuzamosan vezették be a tanulók intelligenciájának mérésére.
Sokan ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy az IQ a velünk született intelligencia mutatója, ami túlmutat a kulturális tapasztalatokon és az oktatáshoz fűződő ismereteken. Ha ez így lenne, joggal föltételezhetnénk, hogy az IQ teszt legabsztraktabb, kulturális hatásokhoz nem köthető elemeire a Flynn-effektus nem vonatkozna. Két pszichológus bebizonyította, hogy ez mégis így van.
A floridai Ainsley Mitchum a Journal of Experimental Psychology-ban hozta nyilvánosságra a kollégájával, Mark Foxszal írt tanulmányát. A kutatók azt vizsgálták, hogy az IQ teszteket kitöltők milyen eredményt érnek el a Raven-féle progressziós mátrixokra vonatkozó részeknél; a tesztekben ezek a feladatok vizsgálják az absztrakt gondolkodás képességét. Ezek gyakran minták felismerésére és ábrák vizsgálatára épülnek, és sokan úgy vélik, hogy semmilyen kulturális vonatkozásuk nincs.
Mitchum és Fox rábukkantak egy részletes jelentésre, amiben olyan fiatalok teszteredményei szerepeltek, akik az 1960-as években töltötték ki az IQ teszteket. A jelentés adatait a két kutató összevetette a mostani eredményekkel, és meglepve tapasztalták, hogy az eredmények összhangban voltak a Flynn-effektussal. Ez azért különös, mert Mitchum szerint azok az emberek, akik 50 éve átlagos intelligenciájúnak számítottak, most átlagon aluliak lennének.
A jelenséget megmagyarázhatja, hogy a modern kultúrában nagyobb hangsúlyt fektetnek az absztrakcióra. A diákok korábban kezdenek el algebrával foglalkozni az iskolában, és az absztrakció a mindennapi életben is tetten érhető. Mitchum szerint a számítógépek könyvtárszerkezetének megértése is olyan absztrakt gondolkodást igényel, ami ötven éve szokatlannak számított. Az ehhez hasonló minták manapság jóval gyakoribbak, ami elősegíti az elvonatkoztatást. A technológia fejlődése és a fejlettebb oktatás fogékonyabbá teszi az embereket az absztrakt gondolkodás iránt.
Az absztrakt információhoz való hozzáállás idővel megváltozik, ez viszont azt jelenti, hogy az erre való fogékonyság kulturális hatások kérdése, és az idő múlásával éppúgy változik, ahogy a bennünket körülvevő kultúra. Valószínűnek tűnik, hogy a korábbi generációkra inkább a gyakorlatias gondolkodás volt jellemző, mivel ők gyakrabban foglalkoztak tárgyakkal és egyértelmű helyzetekkel, de sosem kellett megérteniük, hogy mik a számítógépes ikonok és avatarok, vagy hogy egy kézmozdulat hogy válhat mozgássá a képernyőn.
Mitchum úgy látja, hogy a pszichológusok szerint az intelligencia az emberek veleszületett képességeit mérik, ami a kulturális hatásoktól független. Az IQ tesztet azért hozták létre, hogy a mérés ezektől a kulturális hatásoktól mentes legyen – a Raven-féle mátrixok beépítésével épp ezt szerették volna kiküszöbölni. Mitchum azonban úgy véli, az intelligencia nem függetleníthető a kulturális hatásoktól, és a változó teszteredmények nem a képességek megváltozását jelentik. A jobb eredmények nem arra utalnak, hogy okosabb emberekké válunk, hanem azt jelzik, hogy maga a tudás változik: az emberek ma már fogékonyabbak az absztrakt gondolkodásra, ami az ötven éve élt átlagembereket nem jellemezte.
Mitchum arra is kitért, hogy az átalakulás nemcsak a technológia fejlődésének köszönhető – az elmúlt évtizedek alatt a humor is megváltozott. A mai tévéműsorokban látható metahumor jelentősen eltér például A dilis triótól, amit ötven éve a közönség roppant szórakoztatónak talált. A pszichológus úgy véli, ha a jövőben jelentős változás a technológiában, annak ugyancsak nyoma lesz az intelligenciateszteken. Ez nem meglepő: az emberek gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez, ami az intelligenciahányados növekedésében is megmutatkozhat.