A Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider – LHC) kutatói észlelték a természetben megfigyelhető egyik legritkább részecskebomlást. Az eredmények fontosak a szuperszimmetria (angolul supersymmetry, SUSY) nevű elmélet miatt, sok kutató remélte, hogy az LHC mostanra megerősíti ezt a teóriát.

A kiotói LHC-konferencián bejelentett új megfigyelések alapján a legtöbb modell nem írja le jól a valóságot, és a SUSY is ezek közé tartozik. Chris Parke, az LHCb-kísérlet szóvivője azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a szuperszimmetria talán még nem halott, de a legutóbbi eredmények egyértelműen kórházba küldték.

A szuperszimmetria-teória megpróbálja megmagyarazáni a szubatomi részecskék hagyományos elméletében, a standard modellben lévő következetlenségeket. Az elmélet feltételezi több, nagyobb tömegű részecskeváltozat létezését, amelyek megmagyaráznák, miért forognak gyorsabban a galaxisok annál, amit a standard modell alapján várnánk. A fizikusok feltételezési szerint a galaxisokban láthatatlan, nem észlelt sötét anyag található, amely szuperrészecskékből áll – ezért a galaxisokban több tömeg van, mint feltételezzük, és ebből következően forognak gyorsabban.

Az LHCb kutatói megmérték a Bs-mezon hasadását két, müonként ismert részecskévé. Ez az első eset, hogy a bomlást sikerült megmérni, majd a további feledződéseket tovább mérni. Ha a szuperrészecskék léteznének, sokkal gyakrabban menne végre ez a bomlás. Az eredmények alapján a szuperszimmetria-elmélet téved, de további mérések szükségesek ahhoz, hogy ezt biztosan ki lehessen jelenteni.