Szülőcsillaga nélkül vándorló bolygót fedeztek fel kanadai és francia kutatók, akik szerint az égitest segíthet megfejteni a bolygók és csillagok keletkezésének titkait. A Montreali Egyetem, a québeci Asztrofizikai Kutatóközpont, valamint a grenoble-i Bolygókutató és Asztrofizikai Intézet tudósai az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 8 méter átmérőjű nagyon nagy teleszkópja (VLT) és 3,6 méteres kanadai-francia-hawaii teleszkóp (CFHT) segítségével végezték a megfigyeléseket – írja az ESO honlapja és az EurekAlert tudományos hírportál.
A szabadon mozgó bolygók olyan, bolygótömegű égitestek, amelyeknek nincs gravitációs kapcsolatuk egy csillaggal. Az utóbbi években több hasonló objektumot azonosítottak, azonban koruk meghatározása nélkül a csillagászok nem tudták eldönteni, hogy valóban bolygókról vagy barna törpékről van szó. A barna törpék voltaképpen félresikerült csillagok, tömegük túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
A CFBDSIR2149 katalógusjelű bolygó mindössze száz fényévnyire van a Földtől, és a jelek szerint igen ifjú csillagok által alkotott csoport (AB Doradus mozgó csoport) tagjának tűnik. „Egyedi csoportról van szó, mivel körülbelül harminc azonos korú, összetételű csillag alkotja, amelyek együttesen haladnak a világűrben. A bolygó és az AB Doradus közötti kapcsolat akadályozta meg kezdetben, hogy meghatározzuk a korát és bolygóként azonosítsuk" – mondta Lison Malo, a Montreali Egyetem asztrofizikusa.
A kutatók egy sorozat infravörös felvételt készítettek az objektumról a CFHT teleszkóp segítségével, majd a VLT-vel határozták meg tömegét, hőmérsékletét, és a korát. A mérések szerint az égitest 50 millió és 120 millió év közötti időszakban keletkezett. Felületén a hőmérséklet 400 Celsius-fok, tömege pedig négyszer-hétszer múlja felül a Jupiterét. Általában a Jupiternél 13-szor nagyobb tömegű égitesteket minősítik barna törpének, ez a minimális tömeg, amely szükséges a magfúzió beindulásához.
Mint a kutatók rámutatnak, ez az első izolált bolygó, amelyet nincs gravitációs kapcsolatban egy csillaggal, és amelynek tömege, hőmérséklete és kora megfelel egy bolygó kritériumának. „A teliholdnál ezerszer nagyobb égboltterületet fésültünk át, több száz millió csillagot és más égitestet figyeltünk meg, de ez volt az egyetlen, csillag nélküli bolygó a szomszédságunkban" – fogalmazott Étienne Artigau, a Montreali Egyetem asztrofizikusa, aki szerint sok ilyen bolygónak kell léteznie, megtalálni őket azonban olyan nagyságrendű feladat, mintha egy tűt sok ezer szénakazalban keresnénk.