Az ESO 499-G37 katalógusjelű galaxis a Hidra (Északi Vízikígyó) csillagkép déli határánál található, a Hubble felvételein a háttérben szétszórt távoli csillagvárosok sokasága látszik. A galaxist olyan szögből kapta le a csillagászati műhold, hogy jól kivehető a spirálszerkezete. A felvételeken a halvány, lötyögő spirálkarok kékes fényben látszanak köszönhetően a fiatal, forró csillagoknak. A spirálgalaxisok karjaiban általában rengeteg por és gáz koncentrálódik, amelyek állandó nyersanyag-utánpótlást biztosítanak a folyamatos csillagtermelésnek.

A csillagváros legjellegzetesebb sajátossága a fényes, hosszúkás magja, amelynek kidudorodó központi részét (galaxisdudort) egymáshoz szorosan préselődő csillagok alkotják. A galaxisok e pontján a legnagyobb a csillagsűrűség, itt általában öreg, hideg napok tömörülnek. A galaxis központját a felvételen egy korlát vágja félbe, a feltételezések szerint az ilyen struktúrákon keresztül jutnak el a gázok a spirálkarokból a magba, ösztökélve a csillagképződést.