Elektronmikroszkóppal sikerült képet alkotni a James Watson és Francis Crick által leírt, dupla spirál alakú DNS-ről. Olasz kutatók szilíciumos nanoágyon készítették el a képet. Ezzel a technikával azt is meg tudják nézni, hogy a fehérjék, az RNS vagy más biomolekulák miként lépnek kapcsolatba egymással.

A DNS szerkezetét eredetileg röntgen kristallográfia segítségével fedezték fel. A DNS kristályos tömbjeiben az atomok szétszórják a röntgensugarakat, amelyek bonyolult mintázatot alkotnak egy filmen. Ezek a képek nem jól láthatók, értelmezésük összetett matematikai számításokat igényel.

Az új képek sokkal egyértelműbbek, mivel láthatóak rajta a DNS-ek szálai. A röntgensugár helyett elektronokat alkalmazó új módszert Enzo di Fabrizio, az olasz Genovai Egyetem munkatársa próbálta ki az örökítőanyagon. DNS-szálakat feszítettek ki egy oldatban, és nanoméretű szilíciumoszlopokra rakták őket. Olyan nanoméretű pilléreket építettek, amelyek rendkívül víztaszítóak. Így a nedvesség gyorsan elpárolgott, hátrahagyva a könnyen megfigyelhető DNS-t. Apró lyukakat is fúrtak a nanoanyagba, hogy jobb minőségű képeket tudjanak készíteni.

Az eljárás egyelőre csak a laboratóriumi körülmények között működik, hat molekulát raknak egy hetedik köré. Erre azért van szükség, mert a képalkotáshoz használt elektronok energiája túl nagy, egyetlen DNS-molekulát könnyedén széttörnének. Később, érzékenyebb eszközökkel akár egy DNS-hélixet is meg tudnak majd figyelni.