Az amerikai űrkutatási hivatal 2004-ben indította el a Messenger szondát a Naphoz legközelebbi bolygó, a Merkúr vizsgálatára. A szonda 2011-ben állt bolygó körüli pályára, és azóta vizsgálja tucatnyi műszerével a Merkúrt. A Messenger több kérdésre is keresi a választ, többek között a bolygó mágneses terét, kémiai összetételét, és a csillagászok fantáziáját régóta izgató bolygófelszínt vizsgálva. A küldetés azért különösen izgalmas, mert a Merkúrt utoljára 1975-ben a Mariner-10 szonda vizsgálta meg tüzetesebben közelről, így a Messenger műszerei most óriási, csaknem 40 éves technológiai ugrással pontosítják az ismereteinket a bolygóról.

Azt, hogy a Merkúron a sarkvidéki kráterekben, ahol fagypont körüli a hőmérséklet (a bolygó napsütésnek kitett részein 400 fok feletti a hőség), vízjég lehet, évtizedek óta sejtik a csillagászok, de bizonyítékot eddig nem sikerült találni, egészen mostanáig. A felfedezés a Merkúr északi sarkvidékének vizsgálata közben született, a 85. és a 65. szélességi fog között szétszórva talált a Messenger kisebb-nagyobb, vízjégből álló foltokat. Bár pontosan nem sikerült még azonosítani, lehetséges, hogy a jégben szerves vegyületek is vannak. A NASA kutatóinak meggyőződése, hogy a déli sark közelében is található jég, de a szonda ezt egyelőre nem tudta ellenőrizni.

A NASA szakemberei szerint a merkúri jég egy nagyjából tíz centiméter vastag, ismeretlen összetételű, jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező felszíni réteg alatt bújik meg, 2014-2015-ben a Messenger közelebb kerül a bolygó felszínéhez, és így még pontosabb mérési eredményeket tud hazaküldeni. Végül az üzemanyaga elfogytával a bolygó gravitációja magához húzza, és a szonda megsemmisül.

Mivel földi obszervatóriumok már többször észleltek fényes foltokat a Merkúr felszínén, amit vízjég nyomainak véltek a csillagászok, a Messengernek nem kellett vaktában keresgélnie, egyszerűen közelebbről vizsgálta meg a már előre felderített gyanús pozíciókat a bolygó felszínén. A neutron-spektrométer igazolta is a hidrogén és a vízjég jelenlétét, de a képeken meglepő sötét foltok is jelentkeztek, amelyekről a kutatók úgy vélik, szerves vegyületek nyomai lehetnek, akár olyan bonyolultaké is, mint az aminosavak. A szerves anyag létezése elengedhetetlen feltétele az élet kialakulásának, de önmagában még nem jelent bizonyítékot erre. Csillagászok korábban már olyan, életre egyáltalán nem alkalmas helyeken is felfedezték szerves anyag nyomát, mint a Plútó, vagy néhány üstökös.