Belső óránk irányítja cselekedeteinket, de mi történik, ha nem működik többé? Erre a kérdésre keresik a választ a Würzburgi Egyetem biológusai, ökológusai, viselkedéspszichológusai és botanikusai. 2013 januárjában kezdődő projektjüket a Német Kutatói Közösség (DFG) hétmillió euróval támogatja az elkövetkező négy évben.

Az alapkutatás célja, hogy hatásosabb javaslatokat tehessenek az embereknek a szakértők a munkateljesítmény, az alvás, az emésztés vagy az immunrendszer javítása területén. Ha ugyanis az ember belső órája kiesik a ritmusból, az kihatással lehet az egyén egészségére. "Az időzítési mechanizmusok a különböző élőlényeknél hasonlóak. Ebből általános szabályok állíthatók fel, mivel a belső óra az evolúció során nem változott jelentősen" - mondta el Charlotte Förster neurobiológus.

Az állatvilágban a belső óra és ennek jelentősége a fejlődés, a szaporodás és a szociális kapcsolatok tekintetében még szinte ismeretlen. A muslicákkal, méhekkel, hangyákkal, levéltetvekkel és egész életközösségekkel végzett kísérletekből az ember belső órájára vonatkoztató következtetéseket lehet levonni a kutatók szerint. A tudósok a napfénynek, a hőmérsékletnek és a levegő páratartalmának változtatásával különböző évszakokat teremtenek az állatoknak. Majd elemzik az állat agyában bekövetkező változásokat az érzősejtek illetve a molekulák szintjén.