A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjában tavaly tizenhat kutatócsoport nyert támogatást, és a projektek vezetői előremutató kutatási sikerekről, új kutatási irányokról és rangos nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációikról számoltak be – utóbbiak impaktfaktora majdnem egy nagyságrenddel nagyobb a hazai átlagnál.
A Semmelweis Egyetemen kutató Fekete Andrea több új, értékes műszert szerzett be, ezzel jelentősen javította a kutatólabor infrastruktúráját. Csoportja első évi eredményeiről 8 nemzetközi és 3 magyar publikációban, 2 könyvfejezetben, valamint számos nemzetközi, illetve hazai előadás formájában számolt be és egy, a vesefibrózis gátlásával kapcsolatos szabadalmi bejelentést is elindított. Szintén a Semmelweis Egyetemen kutatja Geiszt Miklós csoportja az igen kevéssé ismert peroxidazin (PXDN) és a perodixazin-szerű (PXDNL) fehérjéket.
Az emberi bőr védelmi rendszerét kutató Bíró Tamás a Debreceni Egyetemen rendezett be új sejt- és szövettenyésztő laboratóriumot. A kutató azt találta, hogy a faggyútermelés működésére is hatással vannak belső kannabionidok. Eredményei nagymértékben segíthetik részint a kóros sejtnövekedés, részint a gyulladásos folyamatok kezelését.
Az idegsejtek információfeldolgozását az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében vizsgáló Makara Judit korszerű labort rendezett be. Csoportjának első, amerikai kutatókkal közösen elért eredményeit a Nature közölte. Az idegsejtek nagy részén a más sejtektől érkező információ átadása a fogadó nyúlványokon (vagyis a dendriteken) elhelyezkedő tüskéken található szinaptikus kapcsolatokon keresztül történik. A folyóiratban megjelent publikáció egyik fő megállapítása, hogy a tüskék elektromos tulajdonságai jelentősen befolyásolhatják az idegsejtek információtárolási képességét.
A Pécsi Tudományegyetem harmincfős kutatócsoportját alapító Reglődi Dóra igazolta, hogy a szervezetben széles körben előforduló hipofízis-adenilát-aktiváló polipeptid (PACAP) szaruhártya-sérülés után szemcseppként alkalmazva jelentősen gyorsítja a gyógyulást. Emellett a polipeptid védi az ideghártya védelmében fontos pigmentsejteket is.
Derényi Imre fizikus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen olyan informatikai fejlesztést végzett el, amelynek révén lehetőség nyílik a molekuláris szintű biológiai folyamatok fizikai hátterének feltárására. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában Domokos Péter fizikus négy, külföldről hazatért poszt-doktorral bővülő kvantummérés-csoportjával 10 tudományos cikket jelentetett meg neves szakmai folyóiratokban.
Jelentős informatikai fejlesztésről számolt be az MTA Atommagkutató Intézetében csoportot alakító Kovács Tamás György is, akinek kutatócsoportja szoros együttműködésben áll osztrák és japán kutatócsoportokkal is. A kvarkállapotokat tanulmányozva – a világon elsőként – arra a meglepő felismerésre jutottak, hogy a kvarkok egy részére nem a megszokott kiterjedt, hullámszerű állapot jellemző, hanem ezek a részecskék térben lokalizált pozíciót foglalnak el. Eredményük fontos szerepet játszhat a számítógépek továbbfejlesztésében. A Budapesti Műszaki Egyetemen az Egzotikus Kvantumfázisok csoportot vezető Zaránd Gergely fizikusnak és társainak francia kutatókkal közösen a világon először sikerült nagy frekvenciás méréseket végezni egy egyelektron-tranzisztoron. Eredményeikről 11 cikkben és 14 előadásban számoltak be az eltelt egy évben.
Magyarországon egyedülálló, csontszövettani vizsgálatokra alkalmas laboratóriumot rendezett be a Lendület támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Ősi Attila paleontológus, aki tavaly egy új, kistermetű dinoszaurusz maradványait tárta fel, megkezdte a páncélos dinoszauruszok többirányú vizsgálatát, és rekonstruálta egy repülőhüllő-faj egyedfejlődési stratégiáját is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimeket kutató Kovács Mihály biokémikus 6 új tudományos cikk megjelenéséhez járult hozzá, amelyekben többek között már régóta használt tankönyvi tételt cáfoltak meg felfedezésükkel. A gyógyszerkutatásban új irányt jelentő programozható, mesterséges láncszerkezetű molekulák létrehozásán dolgozó Martinek Tamás vegyész és a Szegedi Tudományegyetemen megalakult csoportja olyan műszert szerzett be, amelynek segítségével jól jellemezhető a mesterséges, önrendeződő biomimetikus szerkezetek, a foldamerek és a célzott fehérjék kölcsönhatása. A világon elsőként sikerült a legnagyobb átmérőjű hélixet előállítani, amely az adott anyag oldhatóságát kedvezően befolyásolhatja.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjában az ökoszisztémák működésének vizsgálatára önálló kutatócsoportot alakító Báldi András egyebek mellett 10 tudományos cikket jelentetett meg rangos folyóiratokban. A kártevők, a pollináció és ragadozók közötti összefüggéseket vizsgálva arra jutott, hogy a biológiai sokféleség elősegíti a biológiai védekezést, és ebben óriási szerep jut erdőknek, amelyek eredeti állapotban való megtartása a biológiai védekezés alapja.
Bányai Krisztián az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában új kórokozók felderítésén dolgozik. Az első év eredményei közül kiemelkedik a diagnosztikai eszközrendszer jelentős fejlesztése. Az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában a genom stabilitását vizsgáló Szüts Dávid ugyancsak korszerű laboratóriumot rendezett be, ahol az úgynevezett karcinogén mutációk kialakulásának modellezésében ért el eredményeket. Vizsgálataik szerint a DNS-nek szükséges a stabilitás, ugyanakkor nagyfokú változásra is szüksége van, mert ez az evolúció hajtóereje. A DNS- reprodukció során pedig ki kell tudni szűrni az elváltozásokat, mert ezek vezethetnek rákos megbetegedésekhez.
Két szemmozgatáskövető eszközzel és egy új fonetikai hangstúdió kialakításával fejlesztette laboratóriumát az MTA Nyelvtudományi Intézetében kutató Surányi Balázs. A nyelvi alrendszerekkel kapcsolatos vizsgálatairól 7 publikációt jelentetett meg és 13 előadást tartott.