Több mint négyszáz kilométer hosszú folyót fedeztek föl a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon. A nemzetközi Cassini misszió kutatócsoportja úgy véli, hogy a szeptember 26-án készített felvételen látható folyó szénhidrogéneket tartalmaz. Az afrikai Nílus folyó miniatűr másaként is emlegetett folyómeder keresztezi a Titán északi-sarki zónáját és a Kraken Mare-be, a hold három nagy tengerének egyikébe torkollik.

Régóta ismert tény, hogy a Titán felszínét tengerek borítják, de a folyó felfedezése újdonságnak számít. A kutatók feltételezik, hogy a mederben folyékony anyag található, mert a felvételen az egész meder sötétnek látszik, a nagyfelbontású radarképek pedig arra utalnak, hogy a meder felszíne sima, folyadék tölti ki.

A Cassini kutatócsoportjának munkatársa, Jani Radebaugh szerint a folyó néhány rövid kanyartól eltekintve viszonylag egyenes. Ez arra utal hogy a meder egy törésvonalat követ, ami a Titán déli tengereinek közelében találhatókhoz hasonlít. Ezek nem utalnak a földihez hasonló tektonikus tevékenységre, de elképzelhető, hogy a repedések miatt hasonló medencék alakulhatnak ki. Radebaugh azt sem zárja ki, hogy ezeknek a törésvonalaknak köze lehet az égitest felszínén található tengerek kialakulásához.

A Titán az egyetlen, általunk ismert égitest, aminek folyadék található a felszínén. Míg a Föld hidrológiája a vízre épül, a Titáné azonban a szénhidrogénekre, például az etánra és a metánra. A Cassini 2010-es felvételei világítottak rá, hogy a vizsgált régiók esőzés idején elsötétültek. A vizuális és infravörös spektrométerrel végzett vizsgálatok megerősítették, hogy a Titán délnyugati részét folyékony etán borítja.