A világegyetem keletkezésének idejéből származó hét galaxist fedezett fel a Hubble űrteleszkóp. A csillagvárosokról, amelyek nem sokkal a 13,7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után születtek, az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat amerikai csillagászok.

Az egyik galaxis, amely az eddig ismert legkorábbi csillagváros lehet, a világegyetem 380 millió éves korában alakult ki. A halovány, kék csillagokkal teletűzdelt galaxisra tavaly figyelt föl egy másik kutatócsoport, de a Hubble űrteleszkóp felvételeinek segítségével a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és az Arizonai Egyetem kutatói újraszámolták a korát. Kiderült, hogy a korábbi számításokkal ellentétben a galaxis nem 13,2 milliárd, hanem 13,3 milliárd éves, vagyis 380 millió évvel az ősrobbanás után született. A másik hat közül a legfiatalabb az univerzum 600 millió éves korában alakult ki.

Kétszázmillió évvel az ősrobbanás után a semleges hidrogén lehűlő felhői saját gravitációjuk hatására összecsomósodtak; ebből születtek meg az első csillagok és galaxisok. A továbbiakban a csillagok első nemzedékének sugárzása hevítette fel és ionizálta újra a környezetükben lévő gázokat. Végső soron a reionizáció folyamata az egész világegyetemre kiterjedt, ez volt a kozmikus hajnal időszaka.

Richard Ellis, a Caltech asztrofizikusa szerint ez a kozmikus történelem igen fontos szakasza. Ellis szerint nem tudjuk pontosan, hogy mikor köszöntött be a kozmikus hajnal, ahogy azt sem, hogy egyszeri, drámai hatású eseményről volt-e szó, amely egyszerre aktiválta az összes csillagot, vagy egy sok millió éves folyamatról. A hét korai, különböző korú galaxis felfedezése azt az elméletet támasztja alá, hogy a kozmikus hajnal egy elnyújtott folyamat volt; a galaxisok fokozatosan építették fel a csillagokat és gyűjtötték össze a vegyi elemeket.