Munkata Micuru, a fukusimai orvosi egyetem kórházának igazgatója újságíróknak tartott előadásán azt mondta: a tavaly márciusban a Fukusima-1 atomerőműben bekövetkezett balesetet követően a közelben lakókon elvégzett orvosi vizsgálatok valóban kimutattak sugárszennyeződést, de annak szintje elhanyagolható volt, a fukusimai sugárzás mértéke pedig valószínűtlen, hogy súlyos egészségkárosító hatással járna. "A sugárzás jelentette veszélyekkel kapcsolatos sajtójelentések és a tudósok nyilatkozatai közti eltérés növelte a fukusimai lakosok aggodalmát" - fogalmazott, azt állítva, hogy az erőműben dolgozókon kívül senki nem kapott évi 100 millisievertet meghaladó sugárdózist, aminél a passzív dohányzás is veszélyesebb.

Bár a fukusimai katasztrófát gyakran hasonlítják Csernobilhoz, a japán erőműből kiszabadult radioaktív jód- és cézium mértéke nagyjából tizede az Ukrajnában 25 éve történt baleset során keletkezett szennyezésnek, az egészségügyi kárt pedig az is mérsékelte, hogy a súlyosan érintett területeket időben evakuálták. Ugyanakkor egyelőre nehéz pontosan megbecsülni, hogy milyen egészségügyi hatásokkal járt a fukusimai katasztrófa, mivel a csernobili tapasztalatok alapján az első, a balesethez köthető rákos megbetegedések 4-5 évvel később kezdenek megjelenni - mondta Jaszumura Szeidzsi, a fukusimai orvosi egyetem professzora, a prefektúra vezetése által három hónappal az atomerőmű-balesetet követően elindított egészségügyi felmérés vezetője.

A felmérés során több tízezer olyan ember egészségi állapotát tervezik vizsgálni évtizedeken keresztül, akik tavaly március 11. július 1. között a Fukusima-1 atomerőmű közelében tartózkodtak. Eddig nagyjából 60 ezer emberen végeztek ultrahangos pajzsmirigyvizsgálatot, de egy esetben sem találtak rosszindulatú daganatot. Ugyanakkor a vizsgáltak egy százalékának pajzsmirigyében kisebb cisztákat, 42 százaléknál pedig csomókat mutattak ki, bár ezek egyike sem volt súlyos eset.

A 74 ezer emberen végzett átfogó egészségügyi vizsgálat eredményei lesújtóak voltak: a katasztrófa által érintettek közül sokan elhíztak, valamint anyagcsere- és májproblémákkal küzdenek, amely szakemberek szerint a kitelepítés okozta pszichológiai kimerültséggel és alváshiánnyal, illetve az ezekhez kapcsolódó életmódváltozás hatásaival - például a túlzott alkoholfogyasztással - magyarázható. Korábban más prefektúrák által készített felmérések is azt mutatták, hogy a Fukusimából kitelepítettek alvászavarral és súlyos lelki problémákkal küzdenek.

A gondok kezelésére az egészségügyi felmérések mellett segélyvonalat indítottak a rászorulóknak, valamint előadásokon próbálják tájékoztatni a lakosságot a radioaktivitás valós veszélyeiről, hogy eloszlassák a helyieknek és a kitelepítetteknek egyaránt stresszt és szorongást okozó tévhiteket - közölték. Jelenleg még mintegy 111 ezer, az atombaleset miatt evakuált ember nem térhetett vissza Fukusimába, sokuk pedig valószínűleg soha nem is fog.

Ezzel párhuzamosan a fukusimai mezőgazdasági kutatóközpont vezetői azt hangoztatták újságíróknak, hogy a prefektúrában termesztett élelmiszerek másfél évvel az atomerőmű-baleset után már biztonságosak. A kutatóközpontban eddig 9,6 millió zsák rizst vizsgáltak át, amely közül csupán 71 lépte át a kilónkénti 100 becquereles egészségügyi határértéket - közölték. A szakemberek azt is elmondták, hogy minden egyes zsák rizst egyedi azonosítóval és QR-kóddal látnak el, hogy a vásárlók az interneten maguk is megbizonyosodhassanak az átvizsgálás eredményéről.

A japán sajtó korábban arról számolt be, hogy a tesztek kezdete óta jelentősen megemelkedett a kereslet a fukusimai rizs iránt. Ugyanakkor a prefektúra mezőgazdasága továbbra sem heverte ki az atombalesetet: a megművelhető föld területe negyedével csökkent a sugárszennyezés miatt, a rizstermelés pedig évi 440 ezer tonnáról 360 ezer tonnára esett vissza.