Agresszív természete, viszonylag kis mérete és elterjedtsége nagyon jó vizsgálati alannyá teszi a pirahnát. A hírhedt gyilkos ragadozó rendszeresen szerepelője a horrorfilmeknek, mégis mostanáig várni kellett az első olyan tanulmányra, amely a harapásai képességeit elemzi tudományos módszerekkel.

A Scientific Reports című tudományos lapban publikált vizsgálat szerint a fekete pirahna és a kihalt óriáspirahna harapása a legerősebb a ragadozó halak köreiben, de csak akkor, ha parányi méretüket is számításba vesszük. Guillermo Ortí, a George Washington Egyetem munkatársa kutatásában a halak evolúcióját vizsgálta, de ezen belül az amazonasi fajokra fordított nagyobb figyelmet.

Ortí tanulmánya elsőként számol be a fekete pirahnák harapásának erejéről: az Amazonasban élő faj állkapcsa olyan erős, hogy a hal testsúlyánál harmincszor nagyobb erőt képes kifejteni. A szélsősegesen erős harapás elsősorban a fekete pirahna nagy izomtömegének és az állkapocs hatékony erőátviteli rendszerének köszönhető.

A tanulmány szerzői a régebben élt óriáspirahna harapásának erejét is megpróbálták rekonstruálni. Kimutatták, hogy viszonylag kis teste ellenére az ősi pirahnáéhoz képest a többi óriásragadozó, még a bálnagyilkos cápa és a Devonian placoderm harapása is gyenge volt. A kutatók expedícióját egyébként a National Geographic tévécsatorna szervezte, és az ott felvett műsora elsősorban az ősi óriáspirahnára koncentrált, nem a ma élő utódokra.