Eljöhet még az a nap, amikor a liszkukac (Tenebrio molitor) lesz a legnépszerűbb csemege a bevásárlóközpontok kínálatában. Holland kutatók legalábbis azt állítják, hogy ezek a horgászcsaliként számontartott tekergőző kukacok sokkal fenntarthatóbb alternatívái a csirkéknek, marháknak és a disznóknak.
Most a háztáji állatok használják el az összes termőföld 70 százalékát, de ahogy globális szinten megnő az állati fehérje iránti kereslet, 2050-re várhatóan 80 százalékra nő ez az arány. Az állattartás azonban rendkívüli mértékben károsítja a környezetet, és a globális felmelegedést okozó légköri üvegházgázok mennyiségét is növeli.
Számtalanszor felmerült már az a javaslat, hogy a tápláléklánc alacsonyabb szintjén helyet foglaló élőlények közt, a rovarok köreiben kellene megkeresni a háziállatok pótlását, hátha így kisebb környezetkárosítással tudunk fehérjét termelni. Csakhogy igen kevés információnk volt arról, hogy mibe kerülne a rovarok nagyüzemi tenyésztése, fejtette ki Dennis Oonincx, Wageningen Egyetem kutatója.
Oonincx és kollégái megvizsgálták, hogy a rovarok mennyi üvegházgázt bocsátanának ki a légzésükkel, valamint a tápanyaguk legyártása, a feldolgozás és a boltba szállításuk során. A modellek alapján a lisztkukac tenyésztése sokkal kevesebb kibocsátással jár, mint a hagyományos háziállatoké. A liszkukac tizedakkora helyet igényel, mint a marha, és nagyjából harmadakkorát, mint a disznó, ha ugyanannyi előállított fehérjével számolunk.
Most először sikerült kimutatni, hogy a lisztkukac, és feltehetően más ehető rovarok segíthetnek fenntarthatóvá tenni az élelmiszerek előállítását – mondta Oonincx.
A tudósok szerint a lisztkukac tenyésztéséhez nagyjából annyi energia szükséges, mint a disznók tenyésztéséhez, ami 46-88 százalékkal több, mint amennyit a csirkék igényelnek. Ennek az oka, hogy a kukacokat fűtött környezetben kell tartani, hogy képesek legyenek növekedni.
Persze a legnagyibb kihívás, ami szintén rengeteg pénzt és energiát felemészt, hogy rávegyék az embereket a rovarok fogyasztására. Bár tulajdonképpen kiindulhatunk abból, hogy aki megeszi a rákokokat, annak igazán nem jelenthet gondot a rovarok megevése sem. Ráadásul nem feltétlenül kell az eredeti formájukban kínálni a rovarokat, hiszen azokat feldolgozva, táplálék-kiegészítőként is piacra lehet dobni. A kukacok íze egyébként attól is függ, hogy mivel táplálták őket.