Szakmai körökben is általános meglepetést keltett, amikor december 14-én a kínai televízió bejelentette, egyik szondájuk sikeresen elhaladt a Toutatis nevű földsúroló kisbolygó mellett. A Chang'e–2-t eredetileg nem is kisbolygók kutatására terveztek, hanem a Hold felszínének minél jobb megismerésére.
A 2010 októberében startolt űreszköz 100 kilométer magas körpályáról térképezte fel a Holdat, mintegy 7 méteres felbontással. Miután tavaly júniusban befejezte munkáját, a tudományos program átcsapott technológiai kísérletbe. A feltörekvő kínai űrkutatók az űrszondák irányításában szerettek volna minél több tapasztalatot gyűjteni, így olyan manőverekbe kezdtek, melynek eredményeként a Chang'e–2 elhagyta a Hold körüli pályát, és hamarosan a Nap–Föld-rendszer L2 pontjában kötött ki.
Ez volt az első eset az emberiség történetében, hogy ilyen manővert sikerült végrehajtani. Az L2 pontból a nyáron indult tovább a szonda a Toutatis kisbolygó felé, de félve az esetleges kudarctól, szinte teljes titoktartásban.
A kínaiak manővere annyira jól sikerült, hogy a Chang'e-2 december 13-án mindössze 3,2 kilométerre haladt el a Toutatis mellett. Az ilyen közelítésekkel azonban vigyázni kell, mert a két égitest egymáshoz viszonyított sebessége 10 kilométer per másodperc volt, vagyis egy másodperccel a közelítés után már négyszer távolabb jártak egymástól. Emiatt a felvételek készítésekor nagyon jó kell célozni, pontosan kell forgatni, irányítani a szondát.
Korábban már többször előfordult, hogy az űr feketeségében nem sikerült megtalálni a célpontot, de a Chang'e–2 jól végezte a dolgát, a közelítés utáni 9. és 24. másodperc között több felvételt is készített az egyre kisebbnek látszó kisbolygóról. A képek természetesen alátámasztották a korábbi és mostani földfelszíni radarképekből kapott alakot, és már senkinek sem okozott meglepetést, hogy a felszínen alig látszanak kráterek, ellenben rengeteg a szikla és a por.
A (4179) Toutatis hosszú távon az egyik legveszélyesebb földközeli kisbolygó. A többiekhez képest hatalmas, 4,5*2,4 kilométeres mérete mellett mozgása jelenti a legnagyobb veszélyt. Mivel Nap körüli keringési ideje kereken 4 év, ennyi időnként rendszeresen visszajár bolygónkhoz, legutóbb december 12-én 7,5 millió kilométerre haladt el bolygónk mellett.
Jó pár közelítésre előre könnyen ki lehet számolni a pályáját és közelségeit, de ahogy haladunk előre az időben, egyre bizonytalanabbak lesznek a számítások. Ennek oka a Jupiterben keresendő, ugyanis az óriásbolygó 12 év körüli keringési ideje pontosan háromszorosa a Toutatisénak. Emiatt rendszeresen közel kerül egymáshoz a két égitest, ami kaotikussá teszi a kisbolygó mozgását, elbizonytalanítva az előrejelzések pontosságát. Szerencsére ez csak az időben messzire előre tekintve van így, ezért nem kell félni attól, hogy egyszer csak váratlanul a fejünkre esik a Toutatis. A decemberi közelítés azonban kapóra jött a kínai repülésirányítóknak.