Egy brit felmérés szerint az ételek felét, több mint kétmilliárd tonnát dobunk ki évente Európában és az Egyesült Államokban. A tanulmány azt kimutatta, hogy a zöldségek harminc százalékát be sem gyűjtik, mert nem szépek.

Tim Fox, a Institution of Mechanical Engineers kutatója szerint a pazarlás mértéke ráadásul folyamatosan növekszik, pedig a termelt élelmiszer elég lenne a világ egyre növekvő populációjának, azokat is beleértve, akik éheznek. Ráadásul nemcsak az étel pazarlását jelenti mindez, hanem a termőföld, víz és energia pazarlását, hiszen olyan alapanyagokat termelünk meg, amit utána nem fogyasztunk el.

A pazarlásnak több oka van, többek között az elavult módszerekkel történő földművelés vagy a szállítási és tárolási infrastruktúra elégtelensége. Az áruházak csak a legszebb árukat hajlandóak átvenni, mert a rondát nem tudnák eladni. Ehhez jön még az „egyet fizet kettőt kap” akciók sokasága, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy olyan termékeket vásároljanak, amit nem tudnak elfogyasztani. A fejlődő világban a veszteség a termőföld és az áruház között következik be, a fejlett világban az áruházakban és az otthonokban.

A tanulmány szerint 550 milliárd köbméter vizet használnak olyan növények öntözéséhez, amit soha nem fogyasztanak el. 2050-re a földművelésben használt víz mennyisége elérheti a 10-13 billió köbméter vizet. Az ENSZ előrejelzése szerint 2075-re már 9,5 milliárd lesz a Föld lakossága, így hárommilliárdnál több embernek kell ételt biztosítani.

Fox úgy véli, ahogy nő az igény, úgy lesznek kénytelenek új módszereket kitalálni, hogy kevesebb étel menjen veszendőbe; fejleszteni kell a termelési, szállítási és tárolási technológiákat. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a kormányoknak és különféle szervezeteknek együtt kell működniük.