Bár az üledékes hegytől még messze jár, már néhány érdekes kőzetréteget talált a Curiosity rover a Marson. A Gale-kráterben tevékenykedő Curiosity rover haladása során, a Glenelg nevű területnél érdekes réteges kőzeteket fotózott le. A Shaler nevű kőzetkibukkanás az első ilyen alakzat, amellyel a szonda útja során találkozott – noha apró kőzetekből összecementálódott, réteges kinézetű formációkat már korábban is talált. Az újabb alakzat azonban nagyobb és látványosabb.

Az eddigi megfigyelések alapján úgy fest, a rétegek lapos szögben metszik egymást, ami a földi körülmények között ismert, úgynevezett keresztrétegzésre hasonlít. Utóbbi áramló közegben lerakódott anyagra utal, ami egykori folyékony vagy gáznemű anyag áramlását jelenti. Egyelőre nem tudni, hogy a Marson melyik folyamat felel a képződmény kialakulásáért.

Az elmúlt hetekben a rover a terveknek megfelelően haladt, összesen közel 600 métert tett meg a leszállás óta. December elején egyik nap váratlanul kicsit lassított, mivel a terep jobban lejtett a vártnál, és a rover erősebben dőlt, mint azt előre tervezték. A helyzet nem volt veszélyes, de az automatika átmenetileg leállította a haladást. Közben a negyedik por- illetve homokmintát is megvizsgálta a rover SAM berendezésében.

A tervek alapján a Yelloknife területen végzi az első fúrásos mintavételt és annak elemzését a rover. Erre közeledve egy közel 20 centiméter magas kis tereplépcsőn is áthalad majd. Utóbbit a Spirit és az Opportunity segítségével nem kísérelték volna meg, azonban a Curiosity közel fél méter átmérőjű kereke az ilyen műveletekre is biztonságos lehetőséget ad. A fúrást követően délnyugat felé fordul majd a rover, hogy egy homokban szegény részen áthaladjon a nagy dűnesávon, amely végső célpontjától: a központi üledékes hegytől elválasztja.