Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz hétvégén jelentette be, hogy lecserélnék a most rendszerben álló Szojuz űrrakétákat. Az űrügynökség szóvivője arról is beszélt, hogy új, pilóta nélküli küldetéseket indítanának a Holdra és azon túl.
A Roszkozmosz számára komoly problémát jelentenek a rendszerben álló Szojuz űrrakéták. Az orosz űrügynökség egy hétvégi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2020-ig modernebbre cserélnék a rakétákat; a projekt körülbelül hetvenmilliárd dollárt emésztene fel.
Az 1960-as évek óta használt rakéták az orosz űrprogram gerincét alkotják; a rakéták és az űrkapszulák jelentik az elsődleges kapcsolatot a Nemzetközi Űrállomással (ISS), annak 1998-as elindítása óta. 2011 augusztusában egy Szojuz rakéta komoly balesetet szenvedett, ami jelentősen lelassította a későbbi küldetéseket, és ismét a felszínre hozta az űrutazás biztonságával kapcsolatos aggodalmakat.
Az amerikai űrsiklóprogram leállítása óta a Szojuzok jelentik az egyetlen kapcsolatot az ISS és a Föld között. A Roszkozmosz egyelőre nem árult el túl sokat arról, hogy a Szojuzokat mivel váltanák le, mindössze annyit mondtak, hogy egy új hajtóművet terveznek, ami 2018-ra már tesztelhető állapotban lesz. Az orosz űrügynökségnek ugyanakkor a privát vállalatokkal is versenyeznie kell: egyes amerikai cégek már most is dolgoznak az űrrakéták leváltására alkalmas járműveken.
A Roszkozmosz távlati tervei között szerepel egy Hold-program, aminek az égitest alapos tanulmányozása a célja; ehhez pilóta nélküli járműveket juttatna a Holdra, hogy talajmintákat gyűjtsenek. Terveik szerint ehhez vadonatúj, a bolygóközi utazást forradalmasító technikát használnának, ami az emberi tevékenységet is megalapozhatná a Holdon.
Az orosz űrügynökség tervei ambciózusak, de kérdéses, hogy megvalósíthatók-e. Az utóbbi években számos projektjuk kudarcot vallott: több műholdjuk is elégett a légkörben, és egy fontos Mars-missziójuk is a szállító jármű Földre zuhanásával végződött. Szakértők szerint ebben szerepet játszhat, hogy az ügynökségnél dolgozó tehetséges munkatársakat más cégek csábítják el az alulfinanszírozott Roszkozmosztól, és az sem túl szerencsés, hogy kénytelenek a hatalmas, de kevéssé hatékony állami alvállalkozókra támaszkodni. Mindez magyarázatot adhat arra, hogy a Roszkozmosz egyre inkább lemarad az amerikai űrügynökséghez, a NASA-hoz képest.