Köpködő csillagot kapott lencsevégre az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra űrteleszkóp: a kilövellt anyag csaknem a fény sebességével távolodik a világűrben. Az amerikai űrkutatási hivatal űrteleszkópja által készített felvételek a Vitorla (Vela) csillagképben, ezer fényévnyire lévő Vela pulzárt, egy gyorsan forgó neutroncsillagot örökítettek meg.

A szupertömör maradványcsillag átmérője mindössze 19 kilométer, másodpercenként 11 fordulatot tesz, és eközben jeteket (kifúvásokat) bocsát ki. A részecskefolyam a fény sebességének 70 százalékával távolodik a pulzártól. A jetek igen hosszúak, 0,7 fényévnyire húzódnak el. A Vela-pulzár nagyjából úgy viselkedik, mint egy kerti öntözőgép, azzal a különbséggel, hogy víz helyett részecskéket köpköd, amelyek rendkívüli sebességgel távolodnak - hangsúlyozta Martin Durant, a Torontói Egyetem kutatója.

A pulzár által kibocsátott jetek nagymértékben hasonlítanak a galaxisok központjában levő szupermasszív fekete lyukak által kibocsátott kifúvásokhoz. Ám mivel a Vela kifúvásai kisebbek, mint a fekete lyukaké, gyorsabban változnak, ráadásul közelebb is vannak a Földhöz, könnyebb tanulmányozni őket. A Chandra felvételei arról is tanúskodnak, hogy a pulzár forgás közben lassan imbolyog. A kutatók emiatt nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a neutroncsillag alakja némiképp eltorzult, elveszítette tökéletesen szferikus alakját, és ez okozza a jelenséget.

A tökéletes gömbtől való eltérés parányi lehet, de mivel a neutroncsillagok rendkívül tömörek, a legkisebb torzulásnak is komoly következményei lehetnek - magyarázta Oleg Kargalcev, a George Washington Egyetem kutatója. Ha a torzulás ténye beigazolódik, a Vela-pulzár lesz az első ismert neutroncsillag, amely elveszítette tökéletes gömbalakját. A másik feltevés szerint a pulzár mágneses tere, nem pedig az alakja okozza a szupergyors jetek fura formáját.