Dízelmotorok, széntüzelésű erőművek és fával működő kályhák bocsátják ki a legtöbb kormot. Az anyag négyzetméterenként 1,1 wattal járul hozzá a felmelegedéshez, tehát a klímaváltozásra gyakorolt hatása nagyjából kétharmad akkora, mint a szén-dioxidé.

Az új tanulmány szerint sokkal több korom kerül a légkörbe, mint azt korábban gondolták, és az anyagnak a korábbi feltételezésekhez képest kétszer nagyobb hatása van a felmelegedésre. A korom felelős az Amerika, Ázsia és Európa északi régióiban tapasztalt gyors felmelegedésért, és már az ázsiai monszunra is hatással van.

Szűrőkkel vagy hatékonyabb égetéssel csökkenteni lehetne a globális hőmérsékletet a következő évtizedekben, és a visszafogott koromkibocsátásnak egészségügyi előnye is lenne. A szén-dioxiddal szemben, ami évtizedeken át a légkörben marad, a korom gyorsan eltűnik, tehát a kibocsátás csökkentésének gyorsan érezhető hatása lenne. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fosszilis és más szerves anyagok nem tökéletes égése során más anyagok, például szulfátok is felszabadulnak, amelyeknek éppen ellentétes hatásuk van: visszaverik a napfényt, és ezáltal hűtik a földi klímát.

A korom hatásai vizsgáló tanulmány, amit a Journal of Geophysical Research-Atmosphere című tudományok szaklapban publikáltak, négy év alatt, több száz tudós bevonásával készült el. A kutatást a stockholmi központú Nemzetközi Geoszféra-Bioszféra Program munkatársai koordinálták.