A neandervölgyi ember utolsó, Spanyolországban fennmaradt csoportjai jóval korábban halhattak ki, mint azt eddig gondolták a szakemberek. Az ország neandervölgyi-lelőhelyein talált csontmaradványok korábbi vizsgálata nagyjából 35 ezer évesre becsülte a legfiatalabb leletek korát. Az ausztrál és európai szakemberek alkotta kutatócsoport most újravizsgálta a csontokat és arra a megállapításra jutott, hogy a maradványok nagyjából 50 ezer évesek.

Ha a tanulmány eredményei igaznak bizonyulnak, megkérdőjelezik a elméletet, ami szerint a korai modern emberek és a neandervölgyiek évezredeken keresztül egymás mellett éltek, és feltehetőleg keveredtek is, mivel az előbbiekről úgy tartják a kutatók, hogy csupán 42 ezer évvel ezelőtt érkeztek meg a területre.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban közölt tanulmány szerzői ugyanakkor nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a neandervölgyiek valóban csak 35 ezer évvel ezelőtt haltak ki. Spanyolország tizenegy ismert lelőhelye közül csupán kettőből származó maradványokat sikerült megvizsgálniuk a kutatóknak. A leleteket ultrafiltrációs radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá: a módszer eltávolítja a közelmúltban lerakódott szénmolekulákat és segít pontosan meghatározni a csontleletek korát. Szakértők szerint ezt új technikát az ország egyéb releváns lelőhelyein is alkalmazni kellene.