Amikor a Curiosity leszállt a Marsra, több mint 278 ezer baktériumot vitt magával. Ez még űrhajózási szempontból is tisztának számít, hiszen a NASA kutatói sterilizálták a műszereket és a Mars-járót indulás előtt, de teljesen nem tudták megszabadítani a mikrobáktól.

A kérdés azért fontos, mert meg kell védeni a földi élőlényektől azokat a bolygókat, holdakat, ahol a földitől független élet alakulhatott ki. A tudósok többsége úgy gondolja, elég sok gondot okoznak a Földön az élősködők, nem kell megfertőzni más bolygókat is. A téma fontosságát jelzi, hogy tudományos konferenciát is szerveztek a héten emiatt.

Andrew Schuerger, a Florida Egyetem kutatója szerint a legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a zord marsi körülmények, mint alacsony nyomás, alacsony hőmérséklet és a légkör összetétele nem okoz akkora problémát a földi mikroorganizmusoknak, mint azt feltételezték. Épp ellenkezőleg, vannak olyan baktériumok, amelyek nemcsak hogy nem hibernálnak ilyen körülmények között, de növekedésnek indulnak.

A kutatók 24 különböző mikroorganizmust vizsgáltak, amit a Kennedy Űrközpont környékén találtak. Teljesen hétköznapi baktériumokat is vizsgáltak, de néhány különlegesség is akadt köztük. A legtöbb baktérium hibernálja magát nulla fok környékén, de a S. liquefaciens nemcsak az alacsony hőmérsékletet bírta ki, de az alacsony hőmérséklettel és a légkör összetételét szimuláló levegővel sem volt gondja.

Persze a baktériumok túlélése, sőt növekedése sem jelenti azt, hogy a Marson elterjedhet a földi élet. Andrew Schuerger tizenhét olyan körülményt sorolt fel, amely végzetes lehet a földi életre és a fentebb említett hőmérséklet, légnyomás és légkör csak három ezek közül. Az extrém szárazság és az ultraibolya sugárzás például sokkal végzetesebb lehet a baktériumokra nézve.

Visszatérve a Curiosityra, a nap sugárzása valószínűleg már az első napon sterilizálta a Mars-járó felszínét.