Bár hivatalosan már nem bolygó, a Plútónak több holdja van, mint a Földnek. A SETI Intézet a héten hirdetett szavazásában éppen arra kéri az embereket, hogy adjanak nevet a 2011-ben felfedezett P4-nek és a 2012 óta ismert P5-nek.

A nevet mindenképpen a római vagy a görög mitológiából kell kiválasztani, és a választásnak kapcsolódnia kell az alvilági szereplőkhöz, hiszen a törpebolygó státuszú Plútó a római mitológia halálistenéről kapta a nevét. Ennek megfelelően tehát eleve esélytelenek a most élő celebek és közszereplők, nem is érdemes próbálkozni, az idegen civilizációk kereséséről híres SETI ugyanis bevallottan figyeli és moderálja a szavazást.

Az Intézet 12 lehetséges ötlettel indította el az akciót. Az egyik legtalálóbb jelölt Orpheusz, aki a feleségéért, Eurüdikéért járta meg az alvilágot (a hölgy szintén szerepel az ajánlott nevek listáján). A SETI szakértői szerint jó ötlet lenne a Sztüx és a Léthé is, mindkettő fontos folyó az alvilág hegy- és vízrajzában. A lista nagy népszerűségre számot tartó tagja lehet még Herkules neve is.

A két új holdat Mark Showalter, a SETI Carl Sagan Központjának vezető kutatója fedezte fel, méghozzá a Hubble űrteleszkóp képeinek elemzésével. A szokás azt diktálná, hogy így Showalter javasoljon nevet a végső döntést meghozó Nemzetközi Csillagászati Uniónak (IAU), de a SETI és az IAU megegyezés alapján inkább az űrkutatás szélesebb körben való népszerűsítésére használják az eseményt. A médiafigyelem ráadásul jó alkalom arra, hogy a New Horizons nevű Plútó-misszióra is felhívják a figyelmet.

Showalter korábban három holdat is elnevezett, kettőt az Uránusz (Mab és Cupido) és egyet a Szaturnusz közelében, és azt a halvány gyűrűrendszert is ő találta meg, ami a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül található.

A szakember a Plútó környékének minden eddiginél alaposabb vizsgálata közben szúrta ki két új holdat. Erre azért van szükség, mert a NASA nem szeretné, ha a tervek szerint 2015-ben induló New Horizons szonda összeütközne egy olyan szikladarabbal, amiről nem is tudják, hogy ott van. Ezért aztán mielőtt véglegesítenék a Plútót 9 600 kilométerre megközelítő űreszköz repülési programját, alaposan feltérképezik a törpebolygó környezetét.