Index Vakbarát Hírportál

Apró mutáció formálta a modern embert

2013. február 16., szombat 23:29

Az EDAR gén mutációjának köszönhető, hogy a közép-ázsiai emberek túlélhették a magas hő- és páratartalmat. A nőknek valószínűleg emiatt van nagyobb melle és vastagabb haja.

Körülbelül harmincezer éve kezdődött az EDAR nevű gén mutációja Kína középső részén, majd idővel az egész világon elterjedt. A Harvard Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az EDAR mutációja miért lehetett ilyen eredményes. Egérkísérletek során már többször sikerült reprodukálni a jelenséget, de a kutatási eredményeket még sosem használták az emberi evolúció elemzésére.

A génmutáció a DNS-nek csupán egy kis részét érinti. A kutatók úgy vélik, az EDAR-nak köszönhető, hogy az ázsiai emberek túlélték a magas hő- és páratartalmat, ugyanis, mint a kutatók megállapították, emiatt extra verejtékmirigyeik alakultak ki rajtuk. Az is elképzelhető, hogy a génmutációnak az ellenkező nem iránti vonzódáshoz is köze van, ugyanis a nőknek emiatt nőhetett nagyobb melle és vastagabb haja.

A mostani kutatási eredmények jól illusztrálják, hogy a kutatók milyen ütemben haladnak a teljesen DNS térkép elkészítésével, és megállapítsák, hogy az egyes génmódosítások milyen változásokhoz vezetnek. Az elemzés arra is rávilágított, hogy a csontsűrűségért, a bőrszínért és az immunrendszerért felelős génmutációk segíthettek alkalmazkodni az új környezeti feltételekhez.

Kösz, Darwin

Az élőlények evolúciója a természetes kiválasztódásnak köszönhető: az előnyös tulajdonságokat hordozó organizmusok tovább adják a DNS-üket egy új generációnak. Az evolúciós szempontból előnytelen vonások így idővel kihalnak, mivel az ilyen DNS-t hordozó élőlények nem élnek elég sokáig ahhoz, hogy reprodukálják magukat. A kutatóknak emiatt nehéz volt meghatározni, hogy pontosan melyik génmódosulás felelhet a túlélést biztosító versenyelőnyért. Ed Green, a Santa Cruz Egyetem biomolekuláris mérnöke szerint az egész folyamat leginkább egy kísértetvárosi sétára emlékeztet: láthatjuk a jeleit, hogy valami történt, de nem tudni, pontosan mi és hogyan.

Pardis Sabeti, a témával foglalkozó tanulmány vezető szerzője egy nemzetközi kutatócsoporttal sokféle technikát használ, hogy feltárja az emberi evolúció szempontjából fontos génmódosulásokat. A munka a feldolgozásra váró adat mennyisége miatt csak lassan halad, de a DNS feltérképezéséhez használt szekvenszerek egyre olcsóbbak és gyorsabbak lesznek, így idővel felgyorsulhatnak a kutatások.

Rovatok