A globális felmelegedés észlelhetően lelassítja a hatalmas kiterjedésű légáramlatok hullámszerű mozgását az északi féltekén. Tudósok szerint ez magyarázhatja az olyan szélsőséges időjárási jelenségek kialakulását, mint amilyen a 2003-as európai hőhullám vagy a tavalyelőtti rendkívüli szárazság volt az Egyesült Államokban.

A kutatók a Föld körül cirkuláló légrendszereket tanulmányozták. Elsősorban a planetáris légáramlatok mozgását követték nyomon az északi féltekén a nyári időszakokban. A szóban forgó, jellemzően 2500-4000 kilométer széles léghullámok meleg levegőt szállítanak a trópusokról, amikor észak felé lendülnek, majd az Északi-sarkvidékről hideget hoznak, amikor visszafordulnak déli irányba.

A szakértők a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmányukban arról számoltak be, hogy megfigyelésük szerint a hullámszerű mozgás az utóbbi években lelassult nyaranta, tikkasztó forróságot kiváltva egyes térségekben. Vlamidir Petoukhov, a potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint több szélsőséges időjárási jelenségnél is azt tapasztalták, hogy a planetáris léghullámok mozdulatlanná merevedtek, mintha hetekre lefagytak volna. Tehát ahelyett, hogy hideg levegőt hoztak volna magukkal, nem mozgatták tovább a hőséget.

A kutatók a probléma gyökerét a felmelegedésben látják. Az emberi tevékenység nyomán keletkező üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának emelkedése a többi térséghez képest elsősorban az Északi-sarkvidék hőmérsékletét növeli, ami viszont gyengíti a léghullámok mozgását szabályozó mechanizmust. A kutatáshoz a tudósok harminckét év időjárási jelenségeit tekintették át, de úgy vélik, hogy ez az időszak rövid ahhoz, hogy jóslásokba bocsátkozzanak a jövőbeli klimatikus viszonyokat illetően. A kutatók szerint az is elképzelhető, hogy a természetes légköri változások okozhatják a légáramlatok lelassulását.