Amerikai kutatók szerint a Föld egyre melegebb és párásabb éghajlata miatt a legnagyobb forróságok idején 10 százalékkal csökkent az emberek munkaképessége az elmúlt hat évtized során. A kutatók úgy vélik, a század közepére már 20 százalék lehet ez az arány.
Mivel a meleg levegő több nedvességet tud megtartani a hidegnél, a légkör manapság párásabb, mint régen, és a munkavégzés megterhelőbb a meleg hónapokban, amikor nagyobb a légkör páratartalma. Az amerikai Országos Óceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) szakemberei a forró és párás időjárásra vonatkozó előírásokat az éghajlatváltozásról szóló előrejelzésekkel összevetve jutottak arra, hogy a munkaerő-kapacitás csökkenése 2050-re globálisan kétszerese lesz az elmúlt hatvan évben mért 10 százaléknak.
John Dunne, a NOAA Princetoni Egyetemen működő geofizikai laboratóriumának professzora kifejtette, hogy szélsőséges, 6 Celsius-fokos felmelegedés esetén a világ sok pontján igen nehézzé válna a munkavégzés. Dunne szerint ilyen esetben a Sziklás-hegységtől keletre élő emberek olyan hőségstressznek lennének kitéve, amelyet ma még nem tapasztalt meg a világ. Dunne úgy véli, New Yorkban olyan lenne a klíma, mint manapság Bahreinben, míg Bahreinben a hőség és a pára miatt hipertermia, vagyis a szervezet veszélyes túlhevülése léphetne fel még az alvó embereknél is.
Ha az ember nem tudja gyorsabban leadni a hőt, mint ahogy termeli, hipertermiás állapot lép fel. A szervezet jellemzően úgy adja le a hőt, hogy kevesebb hőtermelő tevékenységet végez. A szakemberek szerint az éghajlat azonban olyan forróvá és párássá válhat, hogy még egy alvó ember se lesz képes elég gyorsan megszabadulni a hőtől.
A kutatók úgy látják, a munkaképesség fenntartásának egyedüli módja 3 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. A bolygó globális átlaghőmérséklete 0,7 fokkal nőtt az ipari forradalom előtti időkhöz képest, a század közepére további 1,8 fokkel emelkedhet. A módszerek, amelyeket néhány helyen már alkalmaznak a hőségstressz miatt – például a szieszta, és az, hogy munkások este-éjjel dolgoznak a szabadban a forró nappalok helyett –, hamarosan olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol eddig nem volt jelentős az effajta megterhelés az emberi szervezetre.
A kutatók szerint a most kibontakozó trend valószínűleg az Egyesült Államok nyugati és Európa északi részét éri el utoljára a tudósok szerint. Fontos kérdés, hogy bizonyos régiókban mennyire tudnak alkalmazkodni a hőséghez. Dunne megjegyezte, hogy a 2003-as európai hőhullám 70 ezer ember halálát okozta a kontinensen, ahol korábban szokatlan volt egy hasonló megterhelés. Indiában azonban normális egy effajta hőhullám, igaz, ez még ott is háromezer emberrel végezhet.