Genetikusok is megbecsülték az Iliász keletkezésének korát. A brit és amerikai kutatók az emberi gének mutációinak végigkövetéséhez hasonló módszert használtak, csak éppen gének helyett a szavak változását figyelték. Végeredményül időszámítás előtt 762-őt kaptak, plusz-mínusz 50 évvel.

A kutatási eredmények egybevágnak az eddigi, történészi becslésekkel, amik az Iliász keletkezési idejét vizsgálták. Ezzel kapcsolatban nincsenek biztos információk; még azt sem tudjuk, hogy élt-e egyáltalán Homérosz, és a trójai háború valóban megtörtént-e. Bár a megrögzött Trója-kutató Heinrich Schliemann a XIX. században feltárt a mai Törökország északnyugati részén egy erődromot, és bizonyítékokat lelt arra, hogy a helyen az időszámítás előtti XII. században háború dúlt, nem tudni, hogy a harc Trója és egy idegen hatalom között folyt-e.

Az biztosnak tűnik, hogy az Iliász évszázadokkal később íródott. Mark Pagel, a Readingi Egyetem evolúció-szakértője észak-amerikai tudósokkal, Eric Altschuler genetikussal és Andreea S. Calude nyelvésszel nyomozta genetikai kutatómódszerrel az Iliászt. Pagel szerint ez nem meglepő, mert a nyelvek ugyanolyan szokatlanul viselkednek, mint a gének. A kutatók megpróbálták feltérképezni a nyelvi evolúció szabályszerűségeit, és tanulmányozták Homérosz szókincsét és szóhasználatát.

Az elemzéshez a kutatók Morris Swadesh amerikai nyelvész jó fél évszázada összeállított szógyűjteményét vették alapul. A nagyjából 200 tételes listán olyan szavak szerepelnek, amik minden nyelvben, minden kultúrában fellelhetők, például testrészek, színek, rokoni kapcsolatok kifejezései. Az Iliászban 173 swadeshi alapszó fordul elő. A kutatók megvizsgálták a kiszitált szavak múltját – az Íliász keletkezéséhez képest – egészen a trójai háború koráig visszanyúlón, továbbá a szavak változásait az Iliász megszületésétől egészen napjainkig, így a hettiták nyelvétől kezdve a modern görögig tanulmányozgatták őket.