Négy éve keresi a Föld-szerű bolygókat a Kepler űrteleszkóp, 2009. március 7-én állították Földet követő, napkörüli pályára. Az évek alatt számtalan bolygót talált, köztük néhány igazán érdekeset, ezekből szemezget a Universe Today.

A Kepler elsődleges feladata, hogy földszerű bolygókat találjon az adott csillag lakhatósági zónáján belül. Az elmúlt években 18 ezer olyan észlelés található, ami Naprendszeren kívüli bolygóra utal, ezek általában bolygójelöltek, amelyeket később más módszerekkel igazolni kell. A Kepler ugyanis a csillagok előtti áthaladáskor bekövetkezett fénycsökkenés alapján észleli a bolygókat, ahhoz, hogy valami tényleg bolygójelölt legyen, legalább háromszor kell észlelni ezt a fénycsökkenést. Ez a bolygójelölt keringési idejétől függően akár három évnél hosszabb időbe is kerülhet.

A felfedezett bolygók között vannak gázóriások és apróbb kőzetbolygók is. A különleges bolygók közé tartozik például az a bolygó, amely egy kettőscsillag körül kering. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó keringési ideje nyolc hónap. A köznyelv egyből Tatooine-nak nevezte el, pedig szinte biztos, hogy nem lakható, mert fele részben hidrogénből és héliumból, fele részben nehéz elemekből állhat (jég és szikla). Felszínén -100-70 fok közötti lehet a hőmérséklet és messze kívül esik a lakhatósági zónán.

A Kepler II csillag körül hat apró bolygó kering. Ez még önmagában nem lenne furcsa, a különlegességét az adja, hogy mindegyik bolygó kisebb a Vénusznál, és öt közülük közelebb kering saját csillagához, mint a Merkúr a Naphoz. Emiatt a csillagászoknak újra kell írnia a bolygók keletkezéséről létező elméletet.

Harcoló testvéreknek nevezik a Kepler-36b és Kepler-36c bolygókat. Előbbi egy kőbolygó, utóbbi egy gázóriás. A különlegességet az adja, hogy a kőbolygó minden 97. napban nagyon közel kerül a gázóriáshoz, alig ötszörös Föld-Hold távolságra van egymástól ekkor a két bolygó. A csillagászok szerint nem valószínű, hogy valaha is egymásba ütköznének, de a közelség komoly hatásokkal van mindkét bolygóra.

Tükörbolygónak nevezik a Kepler-7b-t, amely sokkal több napfényt ver vissza, mint arra számítani lehet. Ez a forró-Jupiterként is ismert bolygó az elsők között volt, amit a Kepler felfedezett. A tükröződést a felhők vagy a légkör összetételéért felelős gázok is okozhatják.