Huszonöt év kihagyása után az Amerikai Egyesült Államok bejelentette, hogy újra plutóniumot gyárt, nem fegyverkezési céllal. Az elemre az űrkutatáshoz van szüksége, mert sok esetben nem elég a napenergia. A NASA az 1970-es évektől alkalmaz plutonium-238 izotópot a mélyűr kutatáshoz használt űrjárműveiben.

Nukleáris meghajtású például a két Voyager, a Marson landolt Viking, így oldották meg a Galileo és a Cassini küldetéseit is. Ebbe a sorba illeszkedik a legújabb Mars-járó, a Curiosity is, amely hetedik hónapjánál tart tervezett, kétéves küldetésének. A plutónium a felezés során hőt termel, amely elektromossággá alakítható radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) segítségével.

Amerikában a nyolcvanas évek végéig legyártották az igényeiket kilégítő mennyiségű plutónium-238-at. Ekkor azonban biztonsági és környezetvédelmi okokból lekapcsolták a dél-karolinai Savannah River Site erőmű reaktorait, amelyek termelték. Innentől a NASA Ororszországtól vette az utánpótlást, azonban ez a lehetőség 2010-ben megszűnt.

Ettől kezdve az energiahivatal a NASA-val együtt azon dolgozott, hogy újraindítsák a hazai plutónium-238 gyártást. A korai eredmények bíztatók. A neptunium kezdőanyagot egy hónapig a Ridge National Laboratory tennessee-i reaktorába tették, és sikeresen generáltak plutóniumot. A szakemberek számításai szerint évente körülbelül másfél kilogrammot tudnak majd előállítani.

Az űrcégnek még vannak tartalékai, a tervek szerint egy kilogrammnyi friss plutóniumhoz két kilogrammnyi régebbi – nagyjából húszéves – készletet adnak hozzá. Közben fejlesztettek is, az Advanced Stirling Radioisotope Generator (ASRG) négyszer annyi elektromosságot tud előállítani ugyanannyi plutónium-238-ból, mint az RTG. Az új, 2020-ra tervezett Mars-járóba már ezt szerelnék.