A kopaszság kutatása és gyógyítása nagyobb figyelmet és anyagi támogatást kap, mint a maláriáé, ez a probléma a mai kapitalizmussal, jelentette ki Bill Gates, egykori Microsoft-vezér, egyben a világ egyik leggazdagabb embere a Royal Academy of Engineering éves konferenciáján. Gates, mióta visszavonult a Microsoft éléről a feleségével közösen felépített alapítványának szenteli az ideje legnagyobb részét, ami több milliárd dollárral támogat orvosi kutatásokat és oktatási projekteket a világban. Gates előadásában hosszasan ostorozta azt a modellt, ami kizárólag a piaci igények szempontjából határozza meg a kutatás-fejlesztés finanszírozását, és azt mondta, a kormányoknak és jótékonysági szervezeteknek feladata lenne, hogy ezt a jelenséget megpróbálják ellensúlyozni. Példaként a malária-vakcina kutatását hozta fel, amiben senki nem lát nagy üzletet, hiszen a betegség elsősorban a harmadik világ szegényebb rétegei között szedi az áldozatait.

Gates több olyan kihívást is említett, amivel a világnak a közeljövőben szembe kell néznie, de a tudományos kutatások nagyon kevés támogatásból gazdálkodnak, mivel a nagy cégek nem látják azt, hogy az ilyen befektetések megtérülnének. Ilyen például az élelmezés kérdése, ahol Gates szerint a génmanipulált haszonnövények és vetőmagok nem biztos hogy alkalmasak lesznek arra, hogy a hamarosan 10 milliárdosra növekvő emberiséget ellássák élelemmel. Még komolyabb, viszont pénzzel egyszerűen megoldható gondnak nevezte a fertőző betegségeket, amelyek a világ sok részén azért képesek annyi áldozatot szedni, mert például nincsen áram, hogy a vakcinákat megfelelő körülmények között, hűtve tárolják.

A volt Microsoft-vezér szerint jelenleg évi hétmillió, öt év alatti gyerek hal meg a világon, ami jelentős előrelépés a hatvanas évekbeli, 20 milliós adathoz képest, és egy-két évtizeden belül 3 millióra lehetne leszorítani néhány technikai újítással a moszkitók hatékonyabb irtása illetve elriasztása terén, vagy jobb és olcsóbb hűtési megoldások kifejlesztésével.

Gates az indiai szemklinikák modelljét nevezte követendő példának, ahol a szegények ingyen kapják meg azokat a kezeléseket, amelyekért a gazdagabb páciensektől pénzt kérnek. Azt mondta, az egészségügy területén általánossá kellene tenni azt a hozzáállást, hogy az óriási befektetésekkel kifejlesztett gyógyszerek és kezelések árát azokon hozzák vissza, akik valóban meg tudják fizetni, de a szegényebb országoknak ingyen, vagy nagyon olcsón adják oda ezeket.