Szakemberek már hosszú ideje tanulmányozzák az óceánok felszíni vízhőmérsékletében bekövetkezett változások és a trópusi ciklonok kialakulásának gyakorisága közötti összefüggést. A koppenhágai Niels Bohr Intézet munkatársai, kínai és amerikai kollégáikkal közösen most először a levegő felmelegedését is számításba vették, nemcsak a különböző vízfelszíni hőmérsékleteket, és ez alapján készítettek el egy hosszú időszakot felölelő statisztikai modellt. Vizsgálataik során abból indultak ki, hogy a hatalmas erejű szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a hőmérsékleti változásokra.
A tudósok arra a következtetésre jutotta, hogy a globális felmelegedés hatására megtízszereződhet az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma, mint amilyen az Egyesült Államok partvidékét letaroló Katrina hurrikán volt. A Katrina 2005 augusztusában zúdult az Egyesült Államok déli partvidékére, több ezer ember életét követelte, és tombolása az Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) felmérése alapján legalább 108 milliárd dolláros anyagi kárral járt.
A kutatócsapat elsősorban a hurrikánok legpusztítóbb elemének tartott viharhullámok felbukkanását és rombolását elemezte a hőmérsékleti változások tükrében, egészen 1923-ig visszamenően. A felkorbácsolt óceánból keletkező, a normálisnál sokszorta magasabb viharhullámokat a forgószél hajtja a partok felé, és méretükből pontosabban lehet következtetni a ciklon erejére, mint a mag körül örvénylő szél sebességéből. Szakértők szerint a Katrina által 2005-ben okozott pusztítás jelentős részét a partokat elemi erővel ostorozó viharhullámok vitték végbe.
A különböző hatástényezőket egységes rendszerbe ötvöző modell alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha a levegő átlaghőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal emelkedik a század végéig, akkor a Katrina-erejű, szélsőséges hurrikánok száma megkétszereződik, de gyakoriságuk a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan növekedhet. Ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos lesz, akkor a hurrikánok hajtotta viharhullámok háromszor-négyszer gyakrabban ostromolhatják a partokat, mint az előző évszázadban, ha pedig a felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot, akkor a rettenetes erejű szélviharok száma megtízszereződhet.
"Utóbbi azt jelenti, hogy minden második évben számítani lehet majd egy Katrinához hasonló hurrikán megjelenésére" - idézte a ScienceDaily nevű tudományos hírportál Aslak Grinstedet, a Niels Bohr Intézet kutatóját. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a felmelegedés hatására az óceánok és tengerek vízszintje emelkedni fog, ami csak fokozhatja a ciklonok (közelebbről a viharhullámok) pusztító hatását.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által korábban ismertetett számítógépes adatok alapján a globális hőmérséklet 2-6 Celsius-fokkal növekedhet a 21. század végéig. A pusztító viharokról írt cikk az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben jelent meg.