Pierre Deligne belga származású matematikus nyerte az idei Abel-díjat az algebrai geometriában elért eredményeiért és a számelméletre, valamint a reprezentációelméletre és az ezzel kapcsolatos területekre gyakorolt átalakító hatásáért - jelentette be szerdán a Norvég Tudományos Akadémia. Az indoklás szerint a tudós kiemelkedő eredményeket ért el a matematika különböző területei közötti kapcsolatok megtalálásában, ami számos fontos felfedezéshez vezetett.

A 68 éves Deligne az amerikai New Jersey államban, Princetonban működő kutatóintézet, az Institute of Advanced Study emeritus professzora. A matematikus a Párizs melletti Bures-sur-Yvette Institut des Hautes Études Scientifiques tudományos intézetből érkezett Princetonba. 2009 óta tagja a Svéd Tudományos Akadémiának, amely a fizikai és a kémiai Nobel-díjról, valamint a közgazdasági Nobel-emlékdíjról dönt.

Az 1944-ben Belgiumban született Deligne-ről pályafutása során több matematikai fogalmat neveztek el, és mintegy száz matematikai lapban publikált cikkeket. A Moszkvai Matematikai Társaság és a Londoni Matematikai Társaság is tiszteletbeli tagjává választotta. Munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták, 1978-ban megkapta a Fields-érmet, 1988-ban a Crafoord-díjat, 2004-ben a Balzan-díjat és 2008-ban a Wolf-díjat.

A matematikai Nobel-díjként is számon tartott Abel-díj átadásának ceremóniájára május 21-én Oslóban kerül sor. Tavaly Szemerédi Endre Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének és az amerikai Rutgers Egyetemnek a professzora vehette át az Abel-díjat. A hatmillió norvég koronával (235 millió forinttal) járó díjat 2001-ben Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus születése 200. évfordulója tiszteletére alapította a norvég kormány. A matematika alapvető problémáinak megoldásáért, új módszerek és alaptételek kidolgozásáért és új kutatási területek megnyitásáért járó elismerést 2003-tól évente ítéli oda egy nemzetközi bizottság.