A gyorsan növekvő úthálózatok hatalmas károkat okoznak a természetnek, de a jól megtervezett infrastruktúra pozitív irányba is fordíthatja ezeket a folyamatokat – állítja William Laurance és Andrew Balmford a Science-ben megjelent tanulmányukban.

Az utak elősegítik az érintetlen területek rombolását illegális fakitermeléssel, orvvadászattal, és földspekulációval. A brazíliai esőerdő kiirtásának 95 százaléka az utak ötven kilométeres körzetében történt az 1970-es években. Mára 400 kilométer széles nyomvonalon pusztították el az Amazon esőerdőit.

A bányászok, favágók, építők mindenhová utakat tesznek, oda is, ahová nem kellene, ez pedig környezeti katasztrófákhoz vezet. Laurance és Balmford szerint egy globális zónatervezési projekttel segíteni lehetne a problémán. Ma már műholdképekkel vizsgálhatóak a területek, könnyen meg lehetne állapítani, hová érdemes utat építeni.

A műholdképek elemzésével az is megállapítható, mely meglévő utakat érdemes fejleszteni, és melyeket kellene bezárni. Az elemzéseket nyilvánosan elérhetővé tennék nagy felbontású térképeken, amelyekhez így hozzáférhetnének a döntéshozók.