Először sikerült antropológusoknak olyan ősemberleletet azonosítaniuk, ami a Homo Sapiens és a 30-35 ezer éve kihalt neandervölgyi ember hibridje volt. Az Olaszország északi részén talált maradványok korát 30-40 ezer év közé becsülik, jó eséllyel abból a korszakból valók, amikor a területet a neandervölgyiek népesítették be, és egyenes ági őseink, a Homo Sapiensek megérkeztek a vidékre. A genetikai vizsgálat a mitokondriális DNS-ben mutatott ki neandervölgyi eredetet, a genetikai kódunknak ez a része anyai ágon öröklődik, vagyis az egykori ősember anyja neandervölgyi, az apja Homo Sapiens lehetett. Ez az első konkrét bizonyíték, ami a két faj keveredését támasztja alá, eddig erre csak közvetett bizonyítékok utaltak - például az, hogy az európai emberek DNS-ében a mai napig kimutatható 1-4 százaléknyi neandervölgyi gén.

A lelet már első ránézésre is sokat ígérő volt, amit a jellegzetes, sosem látott formácú alsó állkapocscsontja mutatott. A neandervölgyeknek nem volt kiugró, markáns álluk, amilyen a modern embernek van, a hibrid csontváznak viszont fura formájú, mindkét ősére kicsit hasonlító állkapcsa volt, mondta el az egyik felfedező, Silvana Condemi, antropológus a Discovery Newsnak.

A régészeket és antropológusokat régóta izgatja a kérdés, hogy mi történt a neandervölgyi ősemberekkel. Az eddigi leletek egyértelműen arra utalnak, hogy ugyan keveredett a két csoport, de a neandervölgyiek jellemzően inkább megtartották a saját közösségüket és kultúrájukat akkor is, amikor a Homo Sapiens már rég túlnőtte őket népesedésben. Az olasz kutatócsoport felveti azt a lehetőséget is, hogy a most megtalált maradványok egykori gazdája nemi erőszakból született, és a Homo Sapiensek szabályos etnikai tisztogatást végeztek a konkurens neandervölgyi törzsek között.