Egy lépéssel közelebb kerültek a kutatók ahhoz, hogy megértsék a telepátiát. Egy új kísérletsorozattal sikerült elérni, hogy az emberek gondolataikkal mozgásra késztessék patkányok farkát. Seung-Schik Yoo, a Harvard Egyetem kutatója számítógéppel kapcsolta össze az önkéntesek agyát a patkányok agyával.

Korábban is végeztek hasonló kísérleteket, akkor két patkány agyát kapcsolták össze, hogy közösen, összedolgozva végezzenek el bonyolultabb feladatokat. Ehhez azonban agyi implantációra volt szükség, érthető módon, az emberi kísérleteknél nem volt erre lehetőség. Az új kísérletekkel azonban nem kellett semmilyen agyi beavatkozást végezni.

Az önkéntesek agyi aktivitását EEG-n követték nyomon. Közben a patkányokat egy olyan szerkezetre helyezték, amelyek azonnal aktivizálták az állat idegrendszerét, ahogy beérkeznek az első ingerek a patkány agyába.

A kutatók meghatározott EEG-mintákat kerestek, hogy ki tudják szűrni a megfelelő parancsokat. Az önkéntesek eleinte villogó fényeket néztek, az EEG szinkronizálódott ehhez a villogáshoz. A videón látni, hogy amikor az önkéntesek arra koncentrálnak, hogy megmozdítsák a patkány farkát, mennyire megváltozik az EEG. A számítógép lefordította ezt a változást, a megfelelő jelet továbbították a patkány agyába, amely így megmozdította a farkát.

A rendszerrel mind a hat önkéntes képes volt megmozdítani a patkány farkát. Yoo szerint a módszer két ember között is működhet, nyilván egy másik testrésszel kapcsolatban. A rendszert leginkább a gyógyításban lehet felhasználni, például amikor megbénult embereket próbálnak újratanítani hogy mozgatni tudják egyes testrészeiket. Ehhez persze nagyon sok kutatás kell még, az egész kísérletsorozatnak még az elején járnak a kutatók.

Ráadásul vannak kritikusai is az elméletnek. Ricardo Chavarriaga, a lausanne-i Swiss Federal Institute of Technology kutatója szerint a kísérlet érdekes összepárosítása a két technológiának, de a technológia nem a két agy összekapcsolódásáról szól. Mivel a patkányokat elaltatták, nem egyértelmű, hogy normál esetben (vagyis ha a patkány magánál van) is hasonló eredmények születnének-e.

A kísérlet is csak azt mutatja, hogy az önkéntes koncentrál valamire és ez okoz valamilyen változást, azt nem tudhatjuk, hogy mire gondol közben az önkéntes. Addig nem teljes a kísérlet, míg a patkány mozgása nincs összhangban az emberi utasítással, például az önkéntes felemeli a bal kezét és a patkány is felemeli a bal lábát.